Lapos férgek

(Platyhelminthes), a férgek állatkörének legalsóbb osztálya, amelybe leggyakrabban ízetlen, erősen lapított testü állatok tartoznak s ezek v. szabadon élnek, v. pedig élősködnek. A szabadon élők testének fölületét finom csillangók fedik (örvényférgek a. m. Turbellaria és nem Nemertinea), mig ellenben az élősködőkét (galandférgek) a. m. Cestoda és szívóférgek a. m. Trematoda vékonyabb v. vastagabb, majd sima, majd sculpturás cuhicula takarja s a csillangókat csupán egyik-másik szabadon élő lárvaalaknál találjuk meg. Egy nagy részüknek egyénei egyenkint élnek, mig másoké állatláncolatot alkotnak (Cestoda). Belső szervezetük olyan, hogy a testüreget alig különböztethetjük meg s jóformán csupán a Nemertineáknál találjuk meg. Idegrendszerük minden esetben igen egyszerü és középpontját a garat fölött fekvő két dúc, az agydúc alkotja, amelyből aztán több ideg ered. A külső érzékszervek közül a szemek igen gyakoriak s ezek a legtöbb esetben egyszerü lencsével biró festékfoltok, amelyek azonban a kifejlett élősködőknél hiányzanak. Az izomrendszer bőrizomtömlőt alkot. A bélcsatorna néha meglehetősen fejlett (Turbellaria, Nemertinea), máskor többé-kevésbbé csenevész (Trematoda), v. pedig egészen hiányzik (Cestoda). Vérkeringési és lélekző szerveket csupán a Namertináknál ismerünk. Vizedényrendszerük két vizedénytörzsből áll, amelyek a test két oldalán v. egyenesen, v. hurkoltan futnak le s a test hátulsó végén egy v. két lüktetőhólyagba nyílnak, mely tartalmukat a külvilágba üríti. Majdnem valamennyien himnősek és ivarszerveik meglehetős bonyolódott szerkezetüek. Fejlődésük a legtöbb esetben feltünő nemzedékváltozással történik. Négy osztályba osztatnak: 1. Turbellaria (örvényférgek), 2. Nemertinea, 3. Trematoda (szívóférgek), 4. Cestoda (galandférgek).

Forrás: Pallas Nagylexikon