Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lappok... ----

Magyar Magyar Német Német
Lappok... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lappok

a Lappföld őslakói, a finn-ugor néptörzshöz tartoznak; testalkatukat tekintve különböznek a finnektől. Feltünően kisebbek, mint Skandinávia s általában Európa többi lakói; testük átlagos magassága alig 1,6 m. A partmelléki L.-nál, kik csak halászatból és révészkedésből élnek, a felette szók csónakokban való folytonos üldés miatt (Bastian szerint) nemzedékről-nemzedékre mind jobban kifejlődik a végtagok gyöngülése és rövidülése, viszont a karok nagyobbodása és izmosodása. Arcuk széles, álluk hegyes, szájuk nagy, pofacsontjaik kiállók, orruk széles, szemeik szűk metszésüek. Hajzatuk sötétbarna és sima, arcszinük sárgás. Eredetileg elég víg s szelid jellemüek voltak, de a reájuk nehezedő nyomás miatt lusták, gyávák és bizalmatlanok, különösen az uralkodó faj irányában. Szellemi képességeik nem nagyok, de Norvégiában közülök sokan tudnak olvasni és irni. Mint pogányok, isteneiknek hegycsúcsokon, tószigeteken és barlangokban leginkább rénszarvast áldoznak; papjaik nem voltak, de varázslóik és jóslóik nagy hatást gyakoroltak reájuk. Jelenleg mindannyian keresztények és pedig a finn és skandináv L. az evangelikus, az orosz L., t. i. a Kola félsziget lakói a görög katolikus egyházhoz tartoznak. Előbbieknek szerény vallásos irodalmuk is van, mindannyiuknál azonban a babona nagy szerepet játszik. Nyelvük az ugor nyelvcsaládhoz tartozik. Bőrcserzéssel foglalkoznak, a rénszarvas beleiből cérnát készítenek, takarókat szőnek, kesztyüket kötnek, szükséges ruházatukat elkészítik s fából különféle eszközöket, csónakokat, szánkókat készítenek. A nép viselete (l. az Európai népviseletek szines mellékletét, melyen egy lapp férfi és nő képe látható) bunda, nadrág és cipőkből áll, anyaguk az évszakok szerint rénszarvasbőr, nemez v. durva posztó. Az orosz L. fültakaróval ellátott sapkát viselnek. Életmódjuk szerint megkülönböztetnek: hegyi vagy rénszarvas- és halász- vagy parti L.-at. Utóbbiak nagyobb számmal vannak és értelmiségük szerint is magasabb fokon állnak mint az előbbiek. A hegyi L. nomád életet élnek, amennyiben rénszarvascsordáikkal ide-oda vándorolnak. E csorda a lappnak egyedüli vagyona; ez adja élelmiszerét és ruháját. Egy család eltartására azonban nagyobb csorda szükséges; kinek csak mintegy 100 darab rénszarvasa van, egyedül meg nem él, kénytelen módosabb gazdához csatlakozni s ezzel vele mintegy szolgaviszonyba lép. Önállósághoz és bizonyos jómódusághoz 300-500 rénszarvas birása szükséges. Az a vidék, mely régebben nyitva volt a rénszarvascsordák átvonulása számára, a földmivelő nép É-felé való előnyomulása következtében mind szűkebb lett és lesz mostanában is, azért sokan a szegényebb L. közül kénytelenek voltak a nomád élettel felhagyni, letelepedni s igy más életfentartási módot keresni. A nép alacsony műveltségi fokánál fogva más kereseti forrást alig talált mint a halászatot, mellékfoglalkozásul a vadászatot. A téli tartózkodásra alkalmas helyen felállítják sátrukat (káma), mely erősebb s biztosabb menedéket nyujt, mint a könnyü nyári sátor. A káma kivül gyeppel van fedve, belül rénszarvasbőrrel bélelve, télen gyakran egészen elborítja a hó. A L. lakta kevés számu falvak fatemplomát a szétszórt föld- vagy fakunyhók veszik körül. Számuk jelenleg alig haladja meg a 25 000-et. A magyar irodalomban különösen Halász Ignác dr. (l. o.) foglalkozott L.-kal; többször tett hosszabb tanulmányutakat a L. földjén, nagyértékü tanulmányait, különösen a L. tájszólásairól és népköltészetéről a m. t. akadémia adta ki több kötetben.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is