Lapu

(növ.), néhol lapi, általában nagy és széles levél, amelyet akár ernyőnek is lehetne használni. A fiziognomiai rendszerben a harasztnövény. L. Díszlomb. A magyarnak sokféle L.-ja van: acsa-L. a. m. kalapfú (l. o.); bérc-L. (l. o.); édes L. a Rumex obtusifolius L., l. Lósóska; keserü- v. széles L., l. Bojtorján; kis édes L. a Tussilago; nagy édes L., l. Kalapfű; fehér v. tarka L., l. Máriabogács; fehérhátu L. az Onopordon Acanthium; marti lapu a Tussilago; medvelapu v. mesterlapu, l. Imperatoria; olasz L. a. m. árticsóka; szamár-L. a. m. disznóbojtorján (l. o.) meg a Tussilago; szeplő L. (l. o.); sziki L. l. Lelleg; szomju- v. szomjuhozó L. a Dipsacus fullonum, mert összenőtt levelei öblében az esőviz megáll, l. Hélyakút; töviskes L. a. m. Dipsacus fullonum meg az Onopordon Acanthium; úti-L. v. útifú (l. o.); véres L. a Hypochaeris maculata foltos leveléről; vizi L. a Rumex aquaticus és R. Hydrolapatum, l. Lósóska.

Forrás: Pallas Nagylexikon