Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Larochejacq... ----

Magyar Magyar Német Német
Larochejacq... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Larochejacquelein

(ejtsd: laros-zsaklén), régi francia nemes, buzgó royalista család Vendéeből, melynek eredeti neve Duverger volt. Duverger Gui 1505. nőül vette Lemastin Jakabnak, L. urának leányát, Renét, kinek kezével együtt annak vagyonát s nevét is kapta. A család tagjai közül említésre méltók:

1. L. Henrik Duverger, L. gróf, szül. a durbellierei kastélyban. Châtillon sur Sévre mellett, 1772 aug. 30., elesett 1794 márc. 14. a nouaillei csatában. 1789. gárdatiszt volt; 1792 aug. 10-ike után a Vendéeba ment, hol a royalisták felkelését szervezte és több véres csatában részt vett. Vitézsége által a «vendéei hős» nevét érdemelte ki. Hires az a mondása, melyet a vendéeiekhez intézett, midőn fővezérükké tették: «Si je recule, tuez-moi; si j"avance, suivez-moi; si je meurs, vengez-moi!» (Ha hátrálok: öljetek meg; ha előre nyomulok: kövessetek; ha elesem: boszuljatok meg!) V. ö. Henri de L. et la guerre de la Vendée d"aprés des documents inédits (Páris 1890).

2. L. Lajos Duverger marquis, az előbbinek öccse, szül. St. Aubinban 1777 ov. 29., elesett 1815 jun. 4. A forradalom kitörése után atyjával együtt kivándorolt, később Condé hadtestében harcolt a Rajna mellékén s azután angol szolgálatba lépett, honnan 1801. tért vissza Franciaországba. 1814. a Bourbonokhoz csatlakozott és Angouléme herceget Bordeauxba vezette, amiért XVIII. Lajostól altábornagyi rangot nyert. A száz napos uralom folyamán 1815 máj. 16. az angolokkal kezet fogva, megkisérlette a partraszállást, de Travot tábornok St. Gilles mellett L. hadosztályát visszaverte. - Özvegye, Mária Lujza Viktoria (családi nevén de Donnissau), hires royalista hősnő, szül. Versaillesban 1772 okt. 25., megh. Orleansban 1857 febr. 15-én. 1789. Lescure marques neje lett. midőn vitéz férje az aug. 10-iki katasztrófa után a felkelés zászlaját Vendéeban kitűzte, hősiesen követte. Lescure eleste után (1793) Mária Spanyolországba menekült, honnan 1795. a közbocsánat kihirdetése után visszatért Franciaországba. A fructidor 18-iki események arra kényszerítették, hogy rövid időre ismét elhagyja hazáját. 1801. L. marquishoz ment nőül. Emlékiratai fontos adatokat tartalmaznak a vendéei harcok történetéhez. V. ö. Nettement, Vie de Mme la marquise de L. (Páris 1876).

3. L. Henrik Ágost -györgy Duverger marquis, az előbbi fia, szül. 1805 szept. 28., megh. Pecqueben (Páris mellett) 1867 jan. 7. 1815. francia pair lett; 1821. belépett a hadseregbe s 1823-ban résztvett a spanyol hadjáratban. 1828. Diebitsch alatt az oroszok soraiban harcolt a Balkán félszigeten. Az 1830-iki forradalom után lemondott pairi rangjáról s birtokaira vonult; mellesleg a Loire folyón foganatosítandó vizművekkel foglalkozott. 1848 február 25-ike után ama legitimisták közé tartozott, kik a köztársaságot elismerték. Az alkotmányozó nemzetgyülésnek s 1849 márciusában a törvényhozó testületnek tagjául választatván, az Association générale de patronage et de mutualité au profit des classes ouvriéres egyesületet alapította. 1843. Londonban, 1849. Emsben és 1850. Wiesbadenben részt vett a legitimisták gyüléseiben és 1851. tiltakozott az államcsiny ellen. Mindamellett belépett a hadseregbe s 1852. III. Napoleon kinevezte szenátorrá.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is