Laskaris

1. András János, tudós görög humanista, szül. Rhyndakosban Kis-Ázsiában 1445. (innen mellékneve: Rhyndakenos), megh. Rómában 1535. Padovában végezte tanulmányait, azután a Mediciek udvarában élt arany napokat. Medici Lőrinc megbizásából tanulmányi útra kelt, és különösen az Athosz-kolostorokban gyüjtött számos becses kéziratot. Visszatérése után Párisban tartózkodott egy ideig, hol a görög nyelvet tanította; majd XII. Lajos megbizásából Velencébe ment mint követ. 1513. X. Leo pápa a Rómában felállított görög főiskola élére állította, mely állásban L. görög munkák nyomtatásáról is gondoskodott; 1518. pedig I. Ferenc hivására visszament Párisba, ahol a királyi könyvtár alapítása körül nagy érdemeket szerzett. A halál Rómában ragadta el a fáradhatatlan tudóst. V. ö. Villemain, L., ou les Grees du XV. Siécle (Páris 1825): Vast. De vita et operibus J. L. (u. o. 1878).

2. L. Konstantin, bizanci tudós, humanista, szül. 1434., megh. Messinában 1501. Midőn a törökök a keletrómai birodalom legnagyobb részét hatalmukba kerítették, L. nagybecsü kéziratokkal együtt Olaszországba menekült, hol a feledésbe ment hellén nyelvnek és tudományoknak egyik nagyérdemü úttörője lett. Sforza Ferenc milanói herceg házához fogadta és megtette leánya nevelőjének (1460). Később L. Firenzébe, majd Rómába költözött, hol Bessarion bibornok tudós körébe lépett. 1465. Nápolyba ment, hol főiskolát nyitott a görög nyelv kedvelői számára. Élte alkonyát Messinában töltötte mint tanár. Görög nyelvtanát Erotemata c. alatt 1476. adta ki Milanóban; ez a munka egyúttal az első görög könyv, mely nyomtatásban megjelent. Becses könyvtára utóbb Spanyolországba került és jelenleg az Escorialban őrzik. V. ö. Die Wiederbelebung des klass. Alterthums (3. kiadás).

Forrás: Pallas Nagylexikon