Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lasker... ----

Magyar Magyar Német Német
Lasker... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lasker

Eduárd, német politikus, szül. Jarocsinban (Posen) 1829 okt. 14., megh. New-Yorkban 1884 jan. 5. Boroszlóban és Berlinben tanult mennyiségtant és jogot. 1848. részt vett a bécsi egyetemi légiónak harcaiban Windischgrätz ellen. 1851. a berlini városi törvényszéknél kapott alkalmazást, majd három évre Angolországba ment. 1856. porosz államszolgálatba lépett, 1858. pedig biró lett a berlini városi törvényszéknél. Talpraesett értekezései, melyek Oppenheimnak Deutsche Jahrbücher c. folyóriatában jelentke meg (1861-64) és amelyek összegyüjtve 1874. Zur Verfassungsgeschichte Preussens cím alatt láttak napvilágot, nagy feltünést keltettek. 1865. képviselővé választották Berlinben, mire a haladó párthoz csatlakozott. Kitünő szónoknak bizonyult, ugy hogy nemsokára a párt egyik vezéralakja lőn. 1866. része volt a nemzeti szabadelvü párt szervezésében. L.-nak nagy része volt a német birodalom és Poroszország részére alkotott új rövényekben; buzgó védője volt a nemzeti egységnek és az alkotmányos szabadságnak. Nagy feltünést keltett 1873 febr. 7. tartott beszédével, melyben a csalárd börze-vállalatok és Wagener titkos tanácsos ellen fordult. 1878-1879-ben L. tekintélye saját pártja keblében Bismarek támadásai következtében kissé alászállott és midőn 1879 okt. 7. a majnai frankfurti képviselőválasztáskor megbukott, többé a porosz képviselőház mandátumát nem kereste. A birodalmi gyülésnek ellenben megmaradt tagja, csahogy a nemzeti szabadelvü pártból, mellyel több életbevágó kérdésben nem értett egyet, 1880-ban kilépett, mire a szecesszionistákhoz csatlakozott. Kisebb értekezéseit nem számítva, L.-nek következő műveit említjük még meg: Zur Geschichte der parlamentarischen Entwickelung Preussens (Lipcse 1873); Die Zukunft des Deutschen Reicsh (u. o. 1877); Wege und Ziele der Kulturentwicklung (essay-k, 1881). Névtelenül jelent meg Erlebnisse einer Mannessecle (1873. Ezt a munkát B. Auerbach adta ki).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is