Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lassen... ----

Magyar Magyar Német Német
Lassen... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lassen

1. Eduárd, dánból németté lett zeneszerző, szül. Kopenhágában 1830 ápr. 13. A brüsszeli konzervatoriumon zongorát, majd zeneelméletet tanult s ezekért 1844., 1847. és 1851. díjat érdemelt ki. Az utóbbi utazási (a római) díjjal néhány német várost és hosszabb időre Rómát látogatta meg. Wiemarban Liszt F. előadatta L. első dalművét (Landgraf Ludwigs Brautfahrt) 1857. Weimarban s ennek a sikere megszerezte számára a nagyhercegi udvari zeneigazgatóságot, majd Liszt visszaléptével a szinházi karnagyságot is. 1859 márc. vonult nyugalomba (utódai D"Albert és Stavenhagen lettek). Francia szövegre szerzett operái: Frauenlob (1860); Le captif (1868). Zenét irt Goethe Faustjához és több más klasszikus szinműhöz; dalai mintaszerüek és elterjedtek.

2. L. Keresztély, német buvár a keleti nyelvek és irodalmak terén, szül. Bergenben (Norvégia) 1800 okt. 22., megh. Bonnban 1876 máj. 8., hol 1830 óta rendkivüli, 1840 óta rendes tanár volt. Élete utolsó éveiben majdnem teljesen elvesztette szeme világát. Éveken át élt Londonban és Párisban, ahol ó-ind kéziratokat tanulmányozott s lemásolt. Ekkor irta Burnouffal Essai sur le Pali (1826) c. első könyvét. Számos szanszkrit munkát adott ki s magyarázott. Főművei: Institutiones linguae Pracriticae (1837); Indische Alterthumskunde (1844-62, 4 kötet, 2. kiadás 1867-73), bámulatos tudományának és éles elméjü kritikájának maradandó becsü terméke: Zur Geschichte der griech u. indoskythischen Könige in Baktrien, Kabul und Indien (1838, főleg érmek alapján); Die altperischen Keilinschriften von Persepolis (1836) és igen sok fontos tanulmány folyóiratokban. Az ind régiségtudomány megalapítója.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is