Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lasso... ----

Magyar Magyar Német Német
Lasso... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lasso

Orlando di-, latinosan Orlandus Lassus, eredetileg pedig Roland de Lattre, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja, szül. Monsban (Belgium) 1520., megh. Münchenben 1594 jun. 14. Gonzaga Ferdinánd tábornok, Szicilia alkirálya magával vitte és kiképeztette Milanóban. Rómában karnagy lett a S. Giovanni in Laterano-templomban és az énekes fiuk mestere 1541. Szüleinek beteghírére 1543. haza sietett, d ez az utazás akkor oly soká tartott, hogy Monsban már csak sírhantjukra lelt. Brancaccio nevü vagyonos nemes meg tudta vigasztalni azzal a nagylelküséggel, hogy L.-t magával vitte utazni 2 éveken át Francia- és Angolországban. L. ezután Antwerpenben települt le; zeneköltő hire már akkora volt, hogy V. Albert bajor fejedelem minden áron meg akarta nyerni a maga hazájának. L. 1557. csakugyan elment Münchenbe; a rábizott zenekart 90 taguvá és pedig elsőrangu minőségüvé emelte; viszont rendkivüli tisztelet vette körül, fényes jövedelmet húzott, azonfelül II. Miksa császár 1570. kéretlenül nemesi rangra emelte. XIII. Gergely pápa pedig aranysarkantyus lovagjai közé avatta (Rómában 1574., útjának költésgeit a fejedelem viselte); a következő fejedelem, V. Vilmos külön nyomtatóműhelyt rendezett be L. zeneműveinek új kiadására (1573-76, öt kötetben): Művei (53 mise, 429 egyházi ének, 780 motett, 180 magnificat, 371 világi ének, 233 madrigal stb., jórészt kéziratban maradtak fenn, többnyire Münchenben; a kiadottak közt legnevezetesebbek: Psalmi Davidis poenitentiales (1854, Dehn kiadta 1838); kéziratai közül az 1604-iki Magnum opus musicum 517 motettet tartalmaz stb. Egy-egy művének újabb kiadását Proske, Commer, Rochlitz, Dehn stb. gyüjteményeiben találhatni. Életrajzát megirták Delmotte (1836, franciából németre fordította Deh 1837); Matthieu (1838); Kist (1841); Bäumker (1478). Leveleit E. van der Straeten adta ki 1891. Fiai közül kettő nevezetes: 1. L. Ferdinánd, megh. Münchenben 1609 aug. 17. mint udvari karnagy, egy kötet motettet szerzett és öccsével atyja Magnum opus-át kiadta; fia, szintén L. Ferdinánd, 1616-29. szintén bajor udvari karnagy volt, megh. 1636. Apparatus musicus cím alatt kettős énekkarra (16 szólamra is) irt motetteket. - 2. L. Rudolf, 1587 óta a müncheni udvari zenekar ének- és zeneelmélet-tanára; számos egyházi jellegü zeneművet adott ki, megh. 1625.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is