Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
lassú deliberate
lassú leisurely
lassú moderate
lassú pokey
lassú poky
lassú slack
lassú slow
lassú unhurried
lassú agymo... dopey
lassú agymo... dopy
lassú beszé... to be slow ...
lassú érés lateness
lassú észjá... doltishness...
lassú észjá... blockish
lassú észjá... doltish
lassú észjá... dull
lassú észjá... have slow w...
lassú észjá... slow-witted...
lassú észjá... bumpkin
lassú evezé... paddle

Magyar Magyar Német Német
lassú langsam
lassú & nyu... gemach

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lassu

1. István, statisztikus, szül. Visken (Máramaros) 1797., megh. 1852. Tanulmányai végeztével kincstári tisztviselő volt. Számos dolgozata jelent meg, köztük a főbb művek: Statisztikára való bevezetés és Európa statisztikai, geographiai és histróiai rajzolata (Pest 1826); Franciaország stat., geogr. és históriai leírása (u. o. 1827); Az orosz birodalom stat., geogr. és históriai leirása (u. o. 1827); A prussai királyság leirása (u. o. 1828); A lengyel királyság és a krakaui szabad status leirása (u. o. 1828); A török birodalom leirása (Buda 1829, 2. kiad.); Az ausztriai birodalomnak leirása (u. o. 1829); A svécziai és norvégiai s a dániai királyságoknak leirásuk (u. o. 1829); Nagybritannia leirása (2-ik kiadás Pest 1830); Az olasz statusoknak leirásuk (Buda 1839); Marcur, statisztikai, geologiai, histróiai zsebkönyv (Pest 1836). Ezenkivül kiadott két kötet Világtörténetet s lefordította Zschokke művét: Áhitatosság órái (Buda 1828-30. 8 köt.).

2. L. Lajos, egyházi iró, szül. Szempeen 1834 okt. 15. Gimnáziumi iskoláit Szent-Györgyön, Pozsonyban, Esztergomban, a teologiát Pesten végezte. Pappá szentelték 1857 okt. 26. Tanár volt Nagyszombatban, 1863. pozsonyi főgimnáziumi hittanár, 1865 ápr. 18-án akadémiai hitszónok, 1867. hittudományi doktorrá, 1869 máj. nagysúri plébános, 1885. ker. esperes és tanfelügyelő, 1888. főegyházmegyei könyvbiráló, 1890. szentszéki ülnök, 1892. zsinati vizsgáló, 1893 nov. 9-én a nagyszombatvidéki kat. tanító-egyesület elnöke lett. Irodalmilag több lapban megjelent cikkein, értekezésein, úti leirásain kivül leginkább a költészet terén működött. Számtalan költeményt irt különféle alkalmakra. Önálló művei: Nefelejtsek (Pozsony 1862); Liturgika (Esztergom 1891) stb. Sajtó alatt: Egyháztörténelem.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is