Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Laszki... ----

Magyar Magyar Német Német
Laszki... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Laszki

(lengyelesen Laski), Lengyelország egyik legelőkelőbb főúri családja, mely a XV-XVI. sz.-ban virágzott és több kiváló történeti szereplésü egyházi és világi főméltóság-viselőt adott az országnak. Lasko nevü falusi birtokáról vette a család nevét. A család történeti nevezetességü tagjai a következők:

1. L. Albert, sziradi vajda, Késmárk, Savnik, Dunajec ura, a XVI szepesi város helytartója, Jeromosnak, a Szapolyai János és I. Ferdinánd hirneves diplomatájának fia, szül. 1536. Első történeti szereplése, midőn 1560. a kalandor görög Heraclides Jakabbal a moldvai vajdaság megszerzésére szövetkezik s érdekében Miksa főhercegnél a cseh királynál közbenjár, pénzt áldoz, nagy vagyont örökölvén atyjától és még nagyobbat nyervén (a Serédyek nagy vagyonát) első nejével, a magva szakadt Serédy György özvegyével. A vállalat (1561) sikerült, Moldvát Sándor vajdától elfoglalták, L. 10 000 forintot és egy várat kapott, de a görög kalandor nemsokára vele is összeveszett s két év alatt eljátszotta moldvai bitorolt vajdaságát. L. később maga indított vállalatot Ostrogsi Konstantin herceggel a moldvai vajdaság elnyerésére, de vállalatuk nem sikerült. L. 1566-ban 3000 lengyel lovassal ment a győri táborba Miksa király seregébe. Ocsakovnál megverte a tatárokat. Nagy szerepet játszott a Jagellók kihalása után a beállott lengyel királyválasztási mozgalmakban. A választó országgyülésen (1575 nov.) Miksa császárrá szavazott a szenátorok legnagyobb részével, akivel szemben a nemesség tulnyomó nagy többsége Báthory Istvánt, az erdélyi vajdát választotta lengyel királlyá. A császárhoz Bécsbe indított 14 tagu küldöttség élére L.-t választották. Aztán sietett haza Lengyelországba, hogy a másik választott király Báthory ellen az ellentállást szervezze. De Báthory feltartóztatlanul haladt előre, megelőzve a késedelmező császárt s 1576 máj. 1. ő koronáztatott meg Lengyelország királyává. L. nem hódolt meg neki, ugy hogy az erélyes király rajta mutatott példát az engedelmességre. A Krakó melletti Lanckoron vára kiostromlására küldötte Bánffy Györgyöt és Gorka Szaniszlót 2500 emberrel és 18 ágyuval. 5 napi osztrom után a várat feladták. L. hiába sürgetett a császártól segítséget. Lengyelországban igy eljátszván szerepét, Magyaországon nem nyerhetvén vissza birtokait, nyugtalan természetével újabb kalandos vállalatokba fogott. Angliába ment s ott az alkémisták (arancsinálók) hálójába került (1583), ilyen úton akarván visszaszerezni elpazarolt tömérdek vagyonát, amivel a megmaradtat is elvesztegette. A teljes elzüllés lett vége nagyratörő pályafutásának. V. ö. Szádeczky L., Báthory István lengyel királlyá választása (Budapest 1877).

2. L. János, Lengyelország főkancellárja, 1510 óta gneseni érsek, szül. 1466., megh. 1531. Főkép arról nevezetes, hogy ő gyüjtötte össze először Sándor király rendeletéből a lengyel törvények gyüjteményét Commune inclyti Poloniae regni privilegium cím alatt 1505-ben. - Unokaöccse: 3. L. János, szül. kujavi érsek, szül. Varsóban 1499., sokat fáradozott a protestantizmusnak terjesztésén, s egy lengyel nemzeti egyház felállításán, de kevés sikerrel, ugy hogy e miatt kivándorolni kényszerülvén, előbb Frieslandban, majd Londonban élt. 1556. visszatért Lengyelországba s ott halt meg 1560. mint a kis-lengyelországi protestáns hitközségek előljárója.

4. L. Jeromos (lengyelesen Hieronim Laski), szül. 1496 szept. 27., megh. 1541 dec. 22. Felsőbb tanulmnányait Olaszországban, Rómában és Bolognában végezte (1513-18) nagybátyja, L. János geseni érsekprimás támogatásával. Visszatérvén Lengyelországba, nőül vette a dúsgazdag Kuruzw?cka Annát (1519). A király 1519. wojnici várnaggyá, kamjenici sztarosztává tette, 1520. diplomáciai megbizatással I. Ferenc francia királyhoz és V. Károly császárhoz küldötte; 1523. a szenátusban magas állást nyert, sziradi vajdává neveztetvén ki. Magyarország történetében 1527. kezd szerepelni, midőn Szapolyai János király szolgálatába lép és I. Ferenc francia királyhoz küldetik (1527 ápr. 26.) követségbe, hogy vele vetélytársa, Ferdinánd király ellen szövetséget kössön. L. követsége sikeres volt, a francia király pénzbeli segítséget (30 000 koronást) küldött Jánosnak és saját követe (Rincon által) a szövetséget nemsokára megköttettet Budán (1527 jul. 2. hirdettetett ki). Még fontosabb és fényesebb eredményü volt L. második követjárása Konstantinápolyba (1527 okt. indult) a szultánhoz, hogy őt János király segélyére, szövetségébe vonja. Ibrahim nagyvezér fogadta 1527 dec. 22.; 1528 jan. 27. válaszolt a szultán, hogy János királyt szövetségesévé fogadja s Ferdinánd ellenkirállyal szemben megsegíti. Csakhamar másodízben küldetett a portára követségbe, melyből 1528 szept. tért vissza. Ekkor kapta jutalmul a királytól Szepes várát, a szepesi grófság címével és Késmárkot, Richnót és Gölnicet. 1530 végén Konstantinápolyba megy, hogy a szultánt egy évi fegyverszünetre birja Ferdinánddal szemben, akinek a magyar királyságról lemondását remélték. 1531 nov. Ferdinándhoz jár követségbe Innsbruckban, hogy megnyerje őt egy Krakóban, a lengyel király közbenjárása mellett tartandó béke-kongresszus eszméjének, de sikertelenül. L. most (1532) Franciaországba ment pénzsegélyt kérni ura számára: 100 ezer aranyat kivánt, 20 ezeret eszközölt ki, melyből ötezer azonnal kézbesíttetett is neki. Szapolyai hálából erdélyi vajdává nevezte ki. De L. nemsokára Gritti Lajos, az olasz kalandorral szövetkezett és vele titkos terveket forralt Szapolyai királyságának megbuktatására s Grittinek a szultán által Magyarország kormányára juttatására, amely változásból L. a maga számára az erdélyi vajdaságot óhajtotta biztosítani. L.-t 1533 jul. még János király küldi követségbe Konstantinápolyba, de hűtlensége nemsokára kiderült. Midőn Gritti 1534. török kisérettel Erdélybe ment, hogy titkos tervök végrehajtását megkezdje s Czibak erdélyi helyettes vajdát megölette, János király is föllépett Gritti párthivei ellen s legelőbb is L.-t fogatta el Budavárban, hol az ugynevezett csonka toronyba záratta. Lefoglalt irataiból az áruló tervek kiderültek. Grittit a felkelt erdélyiek ölték meg, L.-t Szapolyai magával vitte Váradra (1534) ahol Tarnovski János lengyel főúr személyes közbenjárására (1535) szabadon bocsátotta. L. bosszut esküdött a királ yellen s átállott a Ferdinánd pártjára s másokat is átcsábítani igyekezett. Ferdinánd is leginkább diplomáciai küldetésekre használt a világlátott ügyes férfiut. 1539. Konstantinápolyban jár követségben Szapolyai megbuktatására és Ferdinánd királyságának az egész Magyarországra kiterjesztése érdekében, de csaknem orra és füle levágatásával lakol a régebbi ura ellen való fondorkodás miatt. Ferdinánd részére csupán hat hónapi fegyverszünetet eszközölhetett ki. 1540. Majláth erdélyi vajdával fondorkodik Szapolyai ellen Erdélynek Ferdinánd részére pártolása érdekében. Szapolyai halála után ismét Konstantinápolyba küldetett, hogy eszközölje ki a szultánnál, hogy Ferdinánd, ha évi adó fizetése mellett is, az egész Magyarországot kormánya alá vehesse. Buda ostroma miatt oly haraggal fogadta Szulejmán, hogy a megcsonkíttatást alig kerülhette el s kilenc hónapig szoros őrizet alatt tartatott s csak a Buda felmentésére menő Szulejmán seregével indulhatott vissza. Belgrádban azonban ismét fogságra vetették Rincon francia követnek Olaszországban a császár emberei által történt megöletése hirére. Csak miután a szultán Budát Izabellától kezéhez vette s ősszel hazafelé indult, bocsátotta szabadon L.-t belgrádi fogságából. Két fia és három leánya volt: Jeromos (1524-31), Albert (szül. 1536), Hedvig (Ciolka Andrásné, megh. 1531), Borbála (Hornostaj Gábor minski vajdáné). Öccse L. Szaniszló (1542 óta szradi vajda) neveltette kiskoru gyermekeit, kik közül Albert később nevezetes szerepet vitt Lengyelország történetében és mint kalandor végezte be hányatott életét. V. ö. Hirschberg. A. Hieronim Laski (Lemberg 1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is