Latorca
a Bodrog egyik lakotó vize, ered az Északkeleti Kárpátokban,
Bereg vármegye É-i határán, Laturka község mellett; eleintén egészben véve D-i
irányt követ (Alsó-Vereckén alul hatalmas kanyarodással Ny-felé), majd
Hársfalvánál, ahol eddig keskeny völgye szélesebbre tágul, DNy-felé fordul s
Munkácsnál az Alföldre lép ki. Innen kezdve folyása kanyargós, több felé
elágazó, egy része csatornázva van. Csapnál 2 km.-nyire közeledik a Tiszához,
azután a Laborc szomszédságában kerül s közel ennek az Ondavába való ömléséhez
ez utóbbival egyesül, a Bodrog nevet véve fel. A L. hossza 190 km., forrásának
torkolatától való egyenes távola 91 km. Vizkörnyéke 2879 km2.
Jelentékenyebb mellékvizei jobb oldalról a Pinye (Tövisfalvával szemben),
Viznice (Munkács mellett), Sztára, balfelől a Dusina (Szolyvánál) és Szernye
(Ásvány közelében). A L. áradásainak elhárítására már 1816-24. épült egy 4780
m. hosszu csatorna; 1844. Vásárhelyi Pál azt tervezte, hogy a L. Csapnál a
Tiszába vezettessék, de terve nem valósult meg. 1874 óta a beregvármegyei
ármentesítő társulat a L. szabályozását annyira vitte, hogy a L.-mellék
ármentesítésére Lucska és Ásvány közt 26 km. hosszu töltés épült fel.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|