Lauenburg

1. hercegség és járás Schleswig-Holstein porosz kerületben, 1183 km² területtel (1890) 48 874 lak., 3 várossal (Ratzeburg, Moelln és L.). L. a mecklenburgi fensík folytatása. A Bille és Delvenau az Elbébe, a Stecknitz a Travéba folyik; a Stecknitz-csatorna összeköti a Stecknitzet a Delvenauval. Tavai: a Moellni, Ratzeburgi és a Schall. Nagy erdőségek vannak benne; legnagyobb a Sachsenwald. A 22 nemesi birtok közül legismeretesebb a Bismarck herceg tulajdonát tevő schwarzenbeki Friedricsruhval (l. o.). Földmivelés, állattenyésztés a lakosság főfoglalkozása. L. egykori lakói voltak a polabok. Miután Nagy Károly 804. elfoglalta, lassanként a szászok a szlávokat kiszorították. A német birodalom részére a XII. sz. közepén Oroszlánszivü Henrik hódította meg és itt alapította Ratzeburg püspökséget. II. Valdemár dán király rövi dideig elfoglalva tartotta; azonban 1227. a szász dinasztia aszkániai ágának jutott birtokába. Midőn 1689. Ferenc Gyulával az aszkániai ág kihalt, többen követelték a hercegséget a maguk számára; végre is György Vilmos braunscweig-lüneburgi hercegnek sikerült azt a maga számára biztosítania. Az örökösödési viszályok tartama alatt a hercegség rendei 1702. uruktól jogaik biztosítását kieszközölték. György Vilmos halála után 1705. a hercegséget unokaöccse I. György hannoverai választó és később angol király örökölte. Azóta L. Hannovera sorsában osztozkodott. 1806. a franciák elfoglalták és 1810. a Bouches de l"Elbe départementba kebelezték be. A lipcsei csata után Hannoverához, 1815 máj. 29. Poroszországhoz és ugyanazon év jun. 4. Dániához került. Az 1864-iki események Dániát L.-tól megfosztották. A gasteini egyezmény (1865) értelmében Ausztria lemondott róla Poroszország javára, amire I. Vilmos 1865 szept. 13-iki pátens által a hercegséget birtokba vette; 1871. pedig egy részét Bismarcknak adományozta, aki 1890., midőn hivatalos állásától megvált, megkapta a L. hercege címet. 1876. végül az egész hercegséget beolvasztották mint külön járást Schleswig-Holstein porosz kerületbe. V. ö. Knauth, Das Herzogth. L. (1866); Manecke, Topogr.-histor. Beschreibung von L. (1884). - 2. L. an der Elbe, város L.. járásban az Elbe jobbpartján, vasút mellett, (1890) 5213 lak., gép-, maláta-, gyufa-, szivar-, téglagyártással; régi (1599-ből való) Mária Magdolna-templommal; az egykori hercegi kastély maradványaival. L. Alsó-Szászországnak volt fővárosa. 1181. Bernát herceg alapította. - 3. L. in Pommern, az ugyanily nevü járás székhelye Köslin porosz kerületben, a Leba és vasút mellett, (1890) 8050 lak., mekanikai szövőszékkel, spiritusz-finomítással, gyufagyárral, bőrcserzéssel.

Forrás: Pallas Nagylexikon