Lauremberg
János Vilmos, német szatira-iró, szül. Rostockban 1590 febr.
26., megh. 1658 febr. 28. Soröeben (Dánia), hol 1623 óta a matematika tanára
volt. Sokat utazott egész Európában, Párisban tanulta az orvosi tudományt és
sokoldalu, alapos műveltséget sajátított el. Alnémet nyelven irt a kor
divatjának hóbortos kinövései ellen négy szatirát, amelyeket egészséges humor,
eleven előadás, éles megfigyelés és az idegen szellem tulkapásai ellen
irányzott lelkes hazafias szellem jellemeznek. E fő műve: Veer Scherzgedichte
von Hans Willmsen L. Rost (t. i. János Vilmos fia. L. Rostockiensis, 1653; újra
kiadták Lappenberg 1861 és Braune 1879, szótárral). Allegoriai ünnepi játékai
(Kopenhága 1635) költői szempontból gyengék, de érdekesek realisztikus
szellemben megalkotott és szintén alnémet nyelvjárásban irt parasztjelenetei,
melyek gazdag éle és vaskos humor által jellemezvék. Szerzőjük a XVII. sz.-i
irók közül egyike a legegészségesebb és legörvendetesebb jelenségeknek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|