Laurens

(ejtsd: loran) János Pál, francia festő, szül. Fourquevauxban 1838 márc. 29. A toulousi művészeti iskolában tanult, azután Párisban Coquietnek és Bidának volt tanítványa. Művei, melyekben a legszigorubb történeti hűséget iparkodik elérni, a világ- és egyháztörténelemből vett, többnyire borzalmas jeleneteket ábrázolnak. Minthogy hűsége nem válik szárazsággá és komolysága is meggyőző, a legkedveltebb történeti festők közé tartozik. Legismertebb képei: Cato halála; Tiberius halála; Hamlet; Krisztus és a halál angyala; Hang a pusztában; Enghien herceg kivégeztetése (alençoni muzeum); Formosus és VII. István pápák; a Bethesda-tó (toulousei muzeum); Szt. Bruno visszautasítja Calabriai Roger ajándékait (a Notre Dame des Champs templomban); Szt. Genovéva halála; Az egyházi átok (havrei muzeum); Borgia Ferenc Portugáli Izabella koporsójánál; Jámbor Róbert kiközösítése (Páris, Luxembourg-muzeum); Az osztrák vezérkar Marceau tábornok halottas ágyánál; A carcassonnei befelazottak megmentése; A kihallgatás; Miksa császár utolsó percei; VI. Orbán pápa bosszuja; A languedoci agitátor; Eudoxia császárnő. Nagy föltünést keltett az 1894-iki párisi szalonban a Pápa és császár címü képével, mely I. Napoleon és VII. Pius pápa találkozását ábrázolja Fontainebleauban 1813. A párisi Pantheon számára megfestette a szt. Genovéva halálát és temetését ábrázoló két jelentet és illusztrációkat is készített Thierry Ágoston műveihez. V. ö. Fabre, Le roman d"un peintre (Páris 1878).

Forrás: Pallas Nagylexikon