Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Laurianu... ----

Magyar Magyar Német Német
Laurianu... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Laurianu

Trebonius Ágoston, oláh történetiró, szül. Erdélyben 1810., megh. 1881. Iskoláit Nagy-Szebenben kezdte meg, ahol mindjárt elsajátította a klasszikus és a modern (olasz, spanyol, francia és angol) nyelveket. 1830-1835. Kolozsvárt végezte bölcsészeti tanulmányait, majd Bécsbe ment, hol mennyiségtani, fizikai és csillagászati tudományokat hallgatott, nem hanyagolván el ezek mellett a filozofiai, nyelvészeti és politikai tudományokat sem. Ha?d?u és Xenopolig a Major Péter-féle oláh történeti iskolának ő a legképzettebb és legtehetségesebb képviselője. Ez irányban irta meg 1840. munkáját a Tentamen critium in originem derivationem et formam linguae manicae in utraque Dacia vigentis (Bécs 1840). E művével hire messze elhatott az oláhok közt, miért is már 1842. Bukarestbe hivják tanárnak. Erős nemzeti érzülete és agitatorius szelleme nagy hatással volt az ottan is már mozgolódni készülő társadalomra. 1844-1847. Balcescuval egyetemben szerkeszti a M?g?zinul istoric címü havi folyóiratot, melyben tanulmányokat közölt az oláh történetről és nyelvről, ezenkivül okleveleket és krónikákat tett közzé. Figyelme kiterjedt más tudományágakra is. Lefordította Delavigne bölcseleti műveit, valamit a Krugét is. E munkásságának közepette érték utól az 1848-ik év eseményei. Az erdélyi oláh mozgalmak hirére visszatér ez év tavaszán s a mozgalmakban mint fáradhatatlan agitátor vesz részt. Jelen volt a máj. 15. hires balázsfalvi gyülésen. Tagja volt az ezen gyülés által Ferdinándhoz menesztett küldöttségnek, visszatérve fogságba kerül, de a feldühödt nép kiszabadítja. Tán akaratlanul is Puchner tábornok eszközévé lett, s mint ilyen szerepelt a szept. 16. és 29. gyülés által kiküldött békéltető bizottságban. Dec.-ben másik küldöttség tagjaként fordul meg már Ferenc József uralkodónál, hogy a balázsfalvi gyülés határozatainak helybenhagyását kieszközölje. Midőn rászedve hiába kérte az igért jogegyenlőség beváltását Wohlgemuth és Bachnál, megirta művét: Die Romänen d. österreichischen Monarchie (Bécs 1850). Teljesen csalódva, de oláh ábrándjairól le nem mondva, megy 1851. Ghika fejedelem meghivására Jassiba. Itt irta meg Istoria Romînilor címü művét (1853, 3 köt.). Az iskolák felügyeletével megbizva, jutott ideje, hogy kiadja Sinkai krónikáját is. 1856. Német-, Francia-, Angol és Olaszországban jár az iskolaügyek tanulmányozása végett. Visszatérte után (1858) nem férhetvén meg Vogoridesz kamakámmal, állásáról lemond s Bukarestbe megy. Kiadta (1861) Klein Historia Daco-Romanorum címü munkáját és egyéb lapokat is szerkesztett. 1862. az egyesült fejedelemségek közoktatási tanácsának tagja. 1864. a bukaresti főiskola igazgatója s 1867-ben ennek egyetemmé való átalakításakor a bölcseleti kar dékánja, majd az oláh tudományos akadémia tagja s első titkára (1869). Mint akadémiai tag irta meg Pop Maxim tanárral egyetemben az oláh nyelv szótárát (1871-77, 3 kötet) Dictionariul limbei romîne címen.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is