Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lausanne... ----

Magyar Magyar Német Német
Lausanne... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lausanne

(ejtsd: lozánn), az ugyanily nevü járásnak és Waadt kantonnak székhelye, 50 km.-nyire Genftől, a Louve és Flon összefolyásánál, 2 km.-nyire a Genfi-tó É-i partjától, a Jorat D-i lábánál, 528 m. magasban, több vasúti vonal mellett, (1888) 34 049 lak., vászon- és posztószövéssel, óra- és hangszer-, továbbá utazó cikkek készítésével és bőrgyártással. L. egyébként nem iparának, inkább iskoláinak és kulturális intézményeinek köszöni jólétét. Egyetemét 1536. mint akadémiát alapították, amelyben prot. papokat neveltek. 1806. a filozofia és jogtudományok részére alapítottak tanszéket, 1836. kibővítették teologiai, természettudományi, jogi és filozofiai fakultásokkal, 1873. gyógyszerésziskolát, 1888. pedig orvosi fakultást alapítottak. 1893-94. 70 docens működött benne, a hallgatók száma 482 volt; ezenkivül van technikai főiskolája; szőllőszeti és meterologiai iskolája, természetrajzi és régiségtára, közel 200 000 kötetből álló könyvtára; történelmi és természettudományi társulata; Arlaud néven ismeretes képtára, tanítóképzője, vakok intézete, nagy kórháza stb. A L.-i kat. püspök állandó székhelye Fribourg. L. a Flon és Louve által elválasztott három dombon és a köztük fekvő mélyedésekben épült. A régi részében sok a szűk utca; ellenben az újabb részek széles utcákból és szép terekből állanak. Az É-i dombon a Flon és Louve között fekszik a Cité nevü része; itt van a XIII. sz.-ban épült egykori püspöki kastély, amely most a kanton legfőbb hatóságainak székhelye; ennek közelében a szép kilátást nyujtó terrassz; az 1587. épített akadémia a könyvtárral és muzeumokkal; az egyetemi épület; a székesegyház (1235-75) Svájc egyik legszebb temploma, V. Felix pápának, számos püspöknek és több hires waadti férfiunak síremlékével, igen szép faragványokkal. A templomot X. Gergely pápa Habsburgi Rudolf jelenlétében szentelte föl, tornyát a legujabb időkben Viollet-le-Duc tervei szerint restaurálták. A Cité déli lábánál terül el a Quartier du Pont. A déli domb a Quartier du Bourg, amelynek főutcája, a Rue du Bourg, egykoron a nemességnek és a patriciusoknak volt lakóhelye és most is L. egyik legtekintélyesebb utcája. Ez Ny-felé a St. François-templom, amelyben a baseli zsinatot fejezték be. E térről egy 26 m. magas és 188 m. hosszu viadukt, a Grand-Pont vagy Pont-Pichard a Flon völgyén keresztül átvisz a Quartier St. Laurentba, a nyugati dombra, amelyen a XVIII. sz.-beli St. Laurent-templom áll. A St. Laurent és Ciét közt fekszik a Quartier de la Palud a régi (XV. sz.-ból való) városházzal, az Arlaud-muzeummal, a monumentális gabonacsarnokkal (Grenette). A Quartier du Grand-Prében van a St. Claire-templom. A Montbenonon, szép ültetvényekkel takart dombon áll a renaissance ízlésében épített Tribunal fédéral (szövetségi törvényszéki épület); továbbá Ny-ra a vakok intézete; DK-r a szinház; 4 km.-nyire ÉNy-felé a nagyszerü őrültek-háza és a börtön; D-re a Genfi-tó mellett fekszik Quchy, L. kikötője, amelyet vele sikló köt össze. L.-t szép fekvésénél és enyhe éghajlatánál (évi középhőmérséklet 9,8°) fogva is sok idegen keresi föl. L., az egykori Lausonium, a tó partján állott. 563. azonban az árviz elpusztította és ezért lakói a mai város helyére vándoroltak. 580., midőn az avenchesi püspökség székhelyévé lett, gyorsan virágzásnak indult. A 3 dombon épült rész 3 községet alkotott, amelyek többé-kevésbé a római szt. birodalom hercege címét viselő püspököktől függöttek. 1481. a három község egyesült. 1536. a reformáció befogadása után a város püspökét elűzte és Bernnek meghódolt. 1798. Léman kanton fővárosa lett, amelyből 1803. Waadt kantont alkották. L.-ban született Constant Benjamin. V. ö. Blanchet, L. des les temps anciens (1863).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is