Laval

Mayenne francia département fővárosa és püspöki székhely a Mayenne mindkét partján, vasút mellett, (1891) 30 374 lak., nagy vászon- és pamutszövőkkel, amelyek legalább 10 000 munkást foglalkoztatnak, papir- és agyagedénygyártással, márványbányával és márványfürészelőkkel; liceummal és egyéb iskolákkal, muzeummal és nyilvános könyvtárral. Szentháromság-templomának egy része a XII. sz. végéről való. Az egykori L.-i grófok régi kastélya még megőrizte tornyán a régi faburkolatát, az egyedülit egész Franciaországban. Erődítményeinek maradványaiból legérdekesebb a Beucheresse-kapu. Avesnieres külvárosában a XII. sz.-ból való Notre Dame-templom búcsujáró hely. A Price külváros egyik kis templomában a XIII. sz.-ból való naiv freskók láthatók. L. a hűbériség korszakában keletkezett és Vallum Guidonis (Laval-Guyon) nevet viselt. 1429. grófsággá emeltetett. Az utolsó L.-i gróf és Talmont hercege sokáig ellene állott a francia forradalmi csapatoknak. L. Ambroise Parének, a város szülöttének, a modern kirurgia megalapítójának szobrot emelt. V. ö. Couanior de Launay, Hist. de L. (1856).

Forrás: Pallas Nagylexikon