Lavigerie

(ejtsd: lavizsrí) Károly Martial Allemand, francia bibornok, a rabszolga-elenes mozgalom vezetője, szül. Bayonneban 1825 okt. 31., megh. Algeriában 1892 nov. 26. Teologiai tanulmányainak befejezte után pappá szentelték és csakhamar hittudományi doktori oklevelet nyert és a párisi egyetemen az egyháztörténelem tanára lett. Nemsokára Rómába hívták, ahol fontosabb állásokat töltött be és Uditore della Rota volt Franciaország számára. 1863. nancyi püspök, 1867. algeri érsek. Mint ilyen nagy buzgalmat fejtett ki a ker. egyház szervezése és a benszülöttek között való elterjesztése körül. A Peres blancs (fehér atyák) misszionáriusok alapítója. 1881. karthagói érsek lett. 1888. Európában utazást tett, hogy adományokat gyüjtsön, a kormányokat rábirja és egyesületeket alapítson a rabszolgakereskedés megszüntetésére, amiben nagy eredményeket ért el. Az általános európai mozgalom keresztülvitelében azonban halála akadályozta meg. L. korábban royalista érzelmü volt, de 1890. a köztársaság mellett nyilatkozott, sőt Rómában is járt a pápánál a francia köztársasági kormány érdekében. Szülővárosában emlékszobrot állítottak neki. Művei: Exposé des erreurs doctrinales du jansénisme (1858); Histoire abrégée de l"Église (6. kiad. 1864); Oeuvres choisies (1884, 2 kötet).

Forrás: Pallas Nagylexikon