Lavirozás

(ném. Lavieren; ol. bordeggiare; ang. to make boards), tengerészeti műnyelven az az eljárás, midőn a szélnek kedvezőtlen iránya miatt a vitorlás hajó egyenes irányát meg nem tarthatja, hanem tört vonalakban, a valódit megközelítő irányban igyekszik kitűzött célját elérni. E végből egyszer az egyik oldalról fekszik a szélnek, annyira hogy vitorlái meguddzasztatnak (keresztvitorlás hajóknál 6-7 vonalig 60-70°) s miután ily módon egy bizonyos utat megtett, fordul és a szelet hasonló módon a másik oldalról veszi. Mindkét esetben a vitorlafák élesre fékeztetnek, a vitorlaszegélyzők pedig lehetőleg előre húzatnak. Egyik fordulótól a másikig tartó utat dülőnek nevezik. Az előnyösebb dülő az, melynél a hajó iránya az elérendő célhoz közelebb vezet. A L.-nál, miután a szél a ható oldalról éri, a hajó maga is oldalt is tereltetik, mely letereltetés a szél erejével és a kifeszített vitorlafelület kisebbítésével fokozódik.

Forrás: Pallas Nagylexikon