Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lavoisier... ----

Magyar Magyar Német Német
Lavoisier... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lavoisier

(ejtsd: lavoazié) Antal Lőrinc, hires francia fizikus és kémikus, szül. Párisban 1743 aug. 26., megh. u. o. 1794 máj. 8. Atyja gazdag kereskedő volt, ki fiának kiváló tehetségeit korán felismerte és őt a leggondosabb kiképeztetésben részesítette. Az ifju L. már a College Mazarinen, de később még inkább kitünt tanuló társai közül. Már 1764. oly képzett volt, hogy az akadémia által kitűzött pályázatban is részt vehetett. A pályázat egy nagy város világításának valamely jó rendszerét tartalmazó művet kivánt. A 21 éves L. oly fényesen oldotta meg a feladatot, hogy az akadémia az 1766-iki nyilvános gyülésen arany éremmel jutalmazta meg és egyszersmind munkájának kinyomtatását elrendelte. Ezután L. egymásután tette közzé kiváló értekezéseit. E munkáinak alapján választotta őt az akadémia tagjai közé 1768. Hogy sok költséggel járó kisérleteihez a kellő anyagi eszközök ne hiányozzanak, adóbérlői hivatalért folyamodott, mit el is nyert. Turgot az akkor már mindenütt nagy kémikus hirében álló L.-t fölkérte, vegye át a lőporgyárak és salétromművek igazgatóságát, mely állást el is fogadta. Mint bérlőnek gazdasággal is kellett foglalkoznia és ez vezette arra, hogy a kémiát gazdasági célokra alkalmazza. Korának nagy eseményei az államélet sikamlós terére is szólították. A nemzetgyülésen is részt vett mint képviselő, számos bizottságnak tagja volt; e működésében is a legnagyobb lelkiismeretesség és igazságszeretet jellemzik, mindig csak az állam javát tartotta szem előtt. Beválasztották az új mérték- és súlyrendszert megállapító bizottságban is; egy ügyesen kigondolt szerkezet segítségével ő határozta meg a különböző mérővesszők kiterjedési koefficiensét. A nagy tudós végre munkásságának közepette a rémuralom áldozata lett. Midőn t. i. az adóbérlők ellen megindították a pört, L.-t is pörbe keverték és halálra itélték, mely itéletet rajta végre is hajtották.

L. mindenesetre kora legelső tudósainak egyike, a franciák azonban munkásságának jelentőségét tulozták és L.-t nevezték a mai kémia egyedüli megalapítójának, mi nem áll. A mai kémia neki köszöni egyik alaptételének, az oxidáció elméletének felállítását. Néhány tudós társával L. alkotta a kémiai vegyületek új neveit, melyek kifejezik mindjárt az összetétel nemét is. L.-nak igen nagy érdeme továbbá az, hogy kortársai munkásságának eredményeit az új rendszerbe beillesztette és csak ezáltal mutatkoztak azok valódi jelentőségükben. Fontosak azon munkálatai, melyek a viz analizisére és szintézisére vonatkoznak: L. 1783 Laplace-szal a párisi akadémiában kimondotta, hogy a viz nem egyszerü test, vagyis nem elem és habár az alapkisérletek ezen kérdésre vonatkozólag sem maga L végezte, a viz összetételének elméletéről szóló, a kémiában annyira fontos kérdést mégis főkép ő oldotta meg. Az elemeket öt osztályba sorozza, melyek közül az elsőbe a hő, a világosság, oxigén stb., a másodikba a savképzők, a harmadikba a fémek, a negyedikbe a földek, az ötödikbe pedig az alkáliák tartoznak. Ezek után helyezte L. még a gyököket is, melyek ugyan nem elemek, de mégis az elemekhez hasonlóan alkotnak vegyületeket. Ő volt az első, ki szerves savakat elemezett és kimutatta, hogy azok szénből, hidrogénből és oxigénből állanak és elégetésüknél csak szénsav és viz képződik. Ő mondta ki először, hogy az összes kémiai reakciónál csak az anyag alakja, nem pedig annak mennyisége az, ami változik és hogy épp ezért az alkalmazott anyagok az összetétel termékeivel arányba állíthatók, melyből egy ismeretlen tag kiszámolható. L. irodalmi munkássága igen nagy. Munkái közül a következőket említjük: Traité élémentaire de chimie présenté dans un ordre nouveau et d"apres les découvertes modernes (Páris 1789, 2 kötet); Mémoires de chimie (u. o. 1805, 2 köt., ezt neje adta ki); Sur la calcination de l"augmentation du poids qu"acquiert ce métal pendant cette opération (u. o. 1774); Sur la nature du principe qui se combine avec les métaux pendant leurs calcination et qui en augment le poids (u. o. 1775); Sur la respiration des animaux et sur les changements qui arrivent a l"air en passant par leur poumons (u. o. 1777); Sur la combustion des chandelles dans l"air atmosphérique et dans l"air éminemment respirable (u. o. 1777). Összes művei Oeuvres de Lavoisier publ. par les soins de Son Excell. le Min. de l"Instruction publ. et de Cultes cím alatt jelentek meg 4 kötetben Párisban 1864-68. V. ö. Grimaux, L., d"apres sa corresp. (Páris 1888); Schultze É., L. (Hamburg 1895).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is