Layard

(ejtsd: leard) Austen Henrik, angol utazó, archeologus és államférfiu, szül. Párisban 1817 márc. 5., megh. Londonban 1894 jul. 6. Jogot végzett, azután tanulmányi útra kelt és beutazta 1839-40. Kis-Ázsiát és Sziriát. 1840. (április) tutajra ült és lehajózott Moszultól kiindulva a Tigris folyón. Útközt kiszállt Ninive romjainál és három évvel később (1845) Ninive rendszeres kiásatásához fogott. Ekkor födözte fel azokat a nagybecsü műemlékeket, melyek most a British museum termeit díszitik és Aszurbanipal cseréptáblákra irt könyvtárát is kiásta. Kutatásainak történetét és eredményét a Niniveh and its remains c. díszmunkában tette közzé (London 1848. 2 köt., 100 képmelléklettel; németül Meisserntől 1850). 1849. Konstantinápolyba nevezték ki követségi titkárrá és ebben az állásban, részint a British museum, részint a kormány költségén folytatta az ásatásokat, nemcsak Ninive, hanem Babilon romjain is. 1852. a külügyi minisztériumban lett helyettes államtitkár, de 1853. pártfogóját, Stradford lordot Konstantinápolyba kisérte. Időközben kiadta második expediciójának történetét: Discoveries in the ruins of Niniveh and Babylon (London 1853). 1854 őszén visszatért Angliába, részt vett mint Ailesbury képviselője a parlament tárgyalásaiban és örömmel üdvözölte az Aberdeen-kabinet bukását. 1858. Elő-Indiában tett tanulmányi utat; 1860. Southwarkban választották a parlamentbe; 1861. helyettes államtitkár lett a külügyminisztériumban, mely állásban 1866 jul.-ig működött. Midőn Gladstone 1868 dec. új kabinetet alakított, L.-t szemelte ki a közmunkák miniszterévé. Ezt a tárcát azonban L. már 1869 okt. letette és követ minőségében Madridba távozott. 1877 márc. Konstantinápolyba küldték mint nagykövetet és egy évvel később megkötötte a portával azt a szerződést, melynek alapján Anglia Ciprus birtokába jutott; 1880. pedig nyugalomba vonult. Azóta felváltva Olaszországban és Angliában időzött és kizárólag tanulmányainak élt. Utolsó munkája e cím alatt jelent meg: Early adventures in Persia, Susiana and Babylonia (2 köt., 1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon