Farkas, történetiró, szül. Bécsben 1514 okt. 31., megh. u. o. 1565 jun. 19. Az ingolstadti egyetemen végezvén az orvosi tanulmányokat, 1536. a császári hadsereggel mint tábori orvos jött Magyarországba, majd 1540. a humanoriák, később az orvosi szakon egyetemi tanár Bécsben. 1546. kiadta Bécsben De rebus Viennensibus c. történelmi művét, mely u. o. 1699. Historische Beschreibung der Hauptstatt Wien cím alatt németül is megjelent. E munkájával nagyban megnyerte I. Ferdinánd kegyét, ki őt udvari orvosává, tanácsossá, császári hisztoriografussá és lovaggá tette. Magyar szempontból nevezetesebb történelmi művei: De rebus fortiter ac feliciter gestis a Ferdinando Romanorum rege in Hungaria, Bohemia et Saxonia; Regni Ungariae archaeologiae libri; Chorographia Pannonia, melynek a Descriptio Transsilvaniae-val együtt eredeti kézirata a bécsi udvari könyvtárban őriztetik; Rerum anno 1556 contra Turcas gestarum brevis descriptio, kiadta Jac. Bongartius: Scriptores rerum Hungaricarum c. gyüjteményében; Commentariorium ingenealogiam Austriacam libri duo (Basel 1564) stb. Főműve Baselben 1572. jelent meg: De aliquot gentium migrationibus sedibus fixis, reliquiis, linguarumque initiis et immutationibus ac dialectis, libri XII. Ez, valamint Reipublicae Romanae commentarii, továbbá Rerum Graecarum libri duo c. munkája, Opera historico-politica c. alatt, összegyüjtve 3 köt. jelent meg (Antwerpen 1693).