Leányvásár

Különösen olyan vidéken, ahol a népesség szétszórva lakik és ritkán érintkeznek egymással, bizonyos alkalommal, vásárkor vagy búcsukor nagy számmal gyülnek össze a környékbeliek. A felnőtt, eladó leányok néhol egész ingó hozományukkal jelennek meg és ezt magukkal együtt ugyszólván szemlére teszik a legények számára, kik ilyenkor mintegy tömeges leánynézőt tartanak, melyből gyors megegyezés után gyakran leánykérés, s ott a helyszinen eljegyzés is lesz, amit régebben néha nyomban követett a lakodalom is. Nemrég még hires volt a gainai (Hunyad) L., hová julius 13-án (a görög naptár szerint Péter-Pál napja) szokott összejönni az Aranyos mellékéről, Biharból, sőt Arad vmegyéből az oláh hegyi nép, s ez alkalommal sok házasság iránt történt megegyezés. (V. ö. György Lajos, Againai leányvásár hajdan és most, Erdély, II. 261-267. old.; S. L., Leányvásár. Az erdélyi havasok népéletéből, Vasárnapi Ujság, 1893, 599. old.). Néhol L.-nak nevezik azt is, ha bizonyos napon összejön a vidéknek szolgálatot kereső nőcselédsége.

Forrás: Pallas Nagylexikon