Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lechner... ----

Magyar Magyar Német Német
Lechner... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lechner

1. Ágoston, jogtudós, a főrendiház kinevezett tagja, szül. Budán 1836 nov. 1. Miután jogi tanulmányait Pesten és Bécsben elvégezte, 1857. segédtanár, 1861. rendkivüli, 1865. pedig rendes tanár lett a pozsonyi királyi jogakadémián. 1869. kinevezték a pesti egyetemre a közigazgatási és pénzügyi jog tanszékére, melyhez 1872. hozzákapcsolták a közjogot is; 1873-74-ben az egyetem dékánja, 1885-86. rektora volt. Igen fontos és becses az Önkormányzatról 1871. irt nagyobb, önálló műnek is beillő tanulmánya, mely a Jog- és Államtudomány folyóiratban jelent meg. Korbuly Imre dr. Magyar Közjogának 3. kiadását a szerző halála után L. rendezte sajtó alá Kautz Gyula és Pulszky Ágost tanártársaival együtt, kipótolva azt az időközben alkotott intézmények anyagával. L. egyike az egyetem legkiválóbb tanárainak; közjogi előadásaiban a történeti fejlődésre is figyelemmel van. 1895 óta a főrendiház tajga.

2. L. Gyula (von der Lech), képiró, egy dél-németországi báró-család Pesten letelepedett ágának sarja, született 1841 február 5. A gimnáziumot és egyetemet Budapesten végezte, hol 1864-től 1874-ig gyakorló ügyvéd volt. Ekkor szobrászattal meg terracottagyártással kezdett foglalkozni és részt vett a magyar kir. operaház, a városligeti jégcsarnok, a budaörsi templom, az államvasúti nyugdíjintézeti palota és a kecskeméti ház díszítési munkálataiban. Később a festészetre adta magát s arcképeivel, állat- és tájfestményeivel gyakran lehetett találkozni a budapesti kiállításokon. Öreg asszony kötéssel c. arcképtanulmánya a nemzeti muzeumban látható. L. 1878. középtanodai és tanítóképezdei oklevelet nyert. 1879. a budapesti VIII. kerületi reáliskolában alkalmazták rajztanár gyanánt, majd egy évvel később a fővárosi felső iparrajziskolához helyezték át, ahol jelenleg is működik. L. a költészettel is foglalkozik s versei, melyek többnyire álnevek alattjelennek meg, összegyüjtve most vannak sajtó alatt. Mint műfordító nagy érdemeket szerzett Madách Az ember tragédiájának sikerült német fordításaival. Egyéb műfordításai közül megemlítendők a jelenleg sajtó alatt levő Neue ungarische Dichter c. antologia s Beöthy Zsolt Ráskai Lea-jának német fordítása.

3. L. Károly, szül. Budapesten 1850 márc. 21. Orvosi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Orvosi oklevelét 1873., a sebészdoktori, szülészmesteri és szemészmesteri okleveleket 1874. szerezte meg, s ekkor két éven át a budapesti egyetem I-ső belgyógyászati korodáján gyakornoki minőségben volt alkalmazva Wagner tanár oldalán. 1876. u. o. tanársegéd, 1877. elfoglalta a Scwartzer-féle budapesti magán elme- s ideggyógyintézet főorvosi állását, melyet hat éven át viselt. Közben meg volt bizva a pestvidéki kir. törvényszék területén a törvényszéki orvosi teendők ellátásával. 1881-82. elnyerte a Schordann-féle utazási ösztöndíjat, s ekkor két éven át külföldön az elmegyógyászat körébe eső tanulmányokat tett. Ugyanekkor foglalkozni kezdett az agyvelő finomabb boncolástanával Meynert mellett, a pszihologiával Lazarus iskolájában és kisérletileg a pszihofiziologiával. Tanulmányútjáról hazatérve 1883. kinevezték igazgató-főorvossá a budapest-angyalföldi m. kir. országos elmebeteg-ápoldánál, melyet berendezett. 1889. ny. rendes tanárnak nevezték ki a kolozsvári tudom. egyetem újonnan rendszeresített elmekórtani és törvényszéki lélektani tanszékéra. 1892-93. az egyetem orvosi karának dékánja volt. A kolozsvári kir. törvényszék elmegyógyászati szakértője és a törvényszéki orvosi vizsga vizsgálóbizottsági tagja. Nevezetesebb dolgozatai: Zur Pathogenese der Gehirnblutungen der luetischen Frühformen (Bécs 1881); A bujakórosok álmatlansága s annak okai (Orv. Het. 1881); A téboly agytáplálkozási zavarainak lokalizációja (Orv. Het. 1882); Az érzéki észrevevés elemi alkatrészei (Magyar Philosophai Szemle 1884); Az álomról (Term.-tud. Közlöny 1884); Adatok a hallucinatiók lokalizációjához (Orv. Het. 1885); Az érzéki észrevevés némely rendellenességeiről (Orv. Het. 1881); A kedély neveléséről (Egészség 1889); Az izommunka szerepköre értelmi műveleteinkben, tekintettel a testgyakorlásra (A magyar orvosok s természetvizsgálók XXV. nagyváradi vándorgyülésének évkönyve 1890); A testgyakorlás befolyása a szellemi működéseinkre (Egészség 1891); Adalék az általános neurosisok alapján kifejlődő kóralakok ismeretéhez (Magyar Orvosi Archivum 1891); A psyche materialis alapja (Orv. Het. 1892); A tudatosság ténye szellemi életünk eseményeiben (Athenaeum 1892); Kétes elmeállapotok (Törvényszéki lélek- s elmekórtan, Budapest 1896. A magyar. orvosi könyvkiadó társulat kiadványa, 2 köt.).

4. L. Lajos, mérnök, szül. Budán 1833 febr. 8. Középiskoláit a budai egyetemi s azután a pesti piarista gimnáziumban végezte s 1849 tavaszán mint honvéd az 52. honvéd magyar gyalogezredbe lépett s Görgey hadtestében egészen a világosi fegyverletételig részt vett a hadjáratban. A szabadságharc után nagy nehezen elkerülvén a besoroztatást, eleinte Liedeman J. F. bank- és szállító-üzletében nyert alkalmazást, midőn pedig módját ejthette, régi hajlamát követve a budai műegyetembe iratkozott be, honnan tanulmányai befejezte után a budai építészeti igazgatóság szolgálatába lépett s itt Reitter Ferenc és Mihálik József vezetése alatt a középítészet minden ágában működött. 1865. az akkori helytartótanács az Ondava, Tapoly és Felső-Bodrog vizeinek szabályozásával bizta meg. 1870. egész Európára kiterjedő tanulmányutat tett, amelynek befejezése után a központi posta- és táviróhivatali építkezés vezetésével bizták meg. Ugyanekkor Budapest általános szabályozási tervének elkészítésére nemzetközi pályázat hirdettetvén ki, az ő terve nyerte el a 10 000 forintos nagy díjat. Az Andrássy- út tervezése is az ő műve, s az ezen tervnek végrehajtására alapított Municipalis bank Sugárut-építési vállalata őt választván meg vezérigazgatójává, ezen világhirü út létesítése az ő nevéhez és munkájához van fűzve. Midőn ezen vállalat feloszlott, 1873. a bécsi világkiállítás építészeti juryjének lett előadója s ezen minőségben kifejtett működésével általános elismerést vívott ki. 1878. a párisi világkiállításon mint kormánybiztos-helyettes működött. 1879., midőn az árviz Szegedet romba döntötte, a rekonstrukció céljából alkotott királyi bizottság mellé tervező műszaki főnökül nevezték ki. Szeged összes újjáalkotási művei az ő tervezéséből keletkeztek. 1884. a műszaki tanács alelnökévé nevezték ki. 1885. az új parlamentház építésének főellenőrzésével bizták meg, 1886 tavasza óta Budapest székes főváros középítési igazgatója s ezen minőségében a város rendezése és fejlesztése körül szakadatlan és üdvös tevékenységet fejt ki. Az általános nagy csatornázás, amelynek alapterveit ő dolgozta ki, a káposztás-megyeri nagy vizmű s az összes fővárosi nagyobbszabásu közművek az ő folytonos közreműködése és felügyelete mellett épülnek. Többször nyert elismerést, birja a vaskorona- és Lipót-rendeket, az olasz korona-rendet s tagja a francia becsületrendnek; jelenleg a magyar mérnök- és építész-egyesületnek alelnöke. Irodalmi munkái: Szeged újjáépítése (Budapest 1891; ehhez egy nagy, 36 rajzlapot tartalmazó ívrétü füzet); Egészséges építkezés városokban és községekben; az 1885. évi Országos orvosi és közegészségügyi kongresszus tárgyalásai címü 1885-ből való kiadmány, 282-304. old.

5. L. László, tanár és iró, született Budán 1841 máj. 24. Gimnáziumi tanulmányait u. o. végezte, 1859-1863. a pesti egyetemen jogot hallgatott és az akkori jogtörténeti és birói vizsgát letette. A jogi tanulmányok után még két évi tanulmányt folytatott a filozofia fakultásban (1863-1865). 1866. hivatalnok volt a magyar kir. helytartótanácsnál a gimnáziumi ügyosztályban, 1867 jan. elején foglalta el tanszékét a szatmári királyi főgimnáziumnál, honnan 1870. a budai gimnáziumhoz helyezték át, hol most is működik. Irodalmilag első sorban filozofia cikkeket irt értesítőkbe és folyóiratokba, azonkivül néhány tanügyi cikket. Filozofiai cikkei a következők: Vázlatok a francia filozofiából a XIX. sz.-ban; A logika alapfeladványa; Psychologiai tanulmányo; a) Aristoteles, b) Locke; Spencer Herbert filozofiája; A determinismus és az erkölcsi beszámíthatóság; Az erkölcsi érzelmek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is