Lecitin

(lecitin), az állati szervezetben igen elterjedt az agyvelőben, az idegenekben, a vértestecskékben és a tojás sárgájában előforduló szénvegyület, melnyek tapasztalati képlete a C₄₂H₈₆NPO₉. Hoppe-Seyler szerint legkönnyebben a tojás sárgájából állítható elő. A L. kloroformban, széndiszulfidban, benzolbanés zsíros olajokban, de legkivált borszeszben, éterben könnyen oldható viaszszerü tömeg, mely finom tűkben kristályosítható. Vizben felduzzad, majd opálizáló oldattá lesz, melyből különféle sókkal ismét leválasztható. A kristályos L. enyhébb melegítéskor átlátszó lesz. 55°-on megbarnul, 70°-on égett zsírszagot áraszt és 90-100° között fekete folyadékká olvad meg; még magasabban hevítve kormozó lánggal elég, szenet és foszforsavat hagyván hátra. A L. bázisokkal és savakkal sókat alkot, melyek közül igen nehezen oldódik a platinakloriddal képezett kettős sója. Savakkal vagy baritvizzel főzve elbomlik, amikor kolin, glicerinfoszforsav, sztearinsav és palmitinsav keletkeznek belőle. Eszerint a L. ugy fogható fel, mint egy összetett éterszerü vegyület, amelyben a kolin a glicerin-foszforsavval és a sztearin- meg palmitinsavval van egyesülve. Szerkezeti képlete tehát

[ÁBRA]

Forrás: Pallas Nagylexikon