Lecitin
(lecitin), az állati szervezetben igen elterjedt az
agyvelőben, az idegenekben, a vértestecskékben és a tojás sárgájában előforduló
szénvegyület, melnyek tapasztalati képlete a C42H86NPO9.
Hoppe-Seyler szerint legkönnyebben a tojás sárgájából állítható elő. A L.
kloroformban, széndiszulfidban, benzolbanés zsíros olajokban, de legkivált
borszeszben, éterben könnyen oldható viaszszerü tömeg, mely finom tűkben
kristályosítható. Vizben felduzzad, majd opálizáló oldattá lesz, melyből
különféle sókkal ismét leválasztható. A kristályos L. enyhébb melegítéskor
átlátszó lesz. 55°-on megbarnul, 70°-on égett zsírszagot áraszt és 90-100°
között fekete folyadékká olvad meg; még magasabban hevítve kormozó lánggal
elég, szenet és foszforsavat hagyván hátra. A L. bázisokkal és savakkal sókat
alkot, melyek közül igen nehezen oldódik a platinakloriddal képezett kettős
sója. Savakkal vagy baritvizzel főzve elbomlik, amikor kolin,
glicerinfoszforsav, sztearinsav és palmitinsav keletkeznek belőle. Eszerint a
L. ugy fogható fel, mint egy összetett éterszerü vegyület, amelyben a kolin a
glicerin-foszforsavval és a sztearin- meg palmitinsavval van egyesülve.
Szerkezeti képlete tehát
[ÁBRA]
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|