Lectica

(lat.) Lectica, gyaloghintó, aminőt az ókori népek különösen Görögországban, Ázsiában és Rómában használtak. Faállványból készült, rajta párna és derékalj; alatta két keresztdorong a hordozók részére (asseres). A L.-t függönyökkel látták el, üvegablakokat is tettek rája és külön lektikás rabszolgákat tartottak mellette (lecticarii, calones). Különös elnevezés volt a L. funebris, amennyiben a ravatalt illeték vele, amelyre Rómában a halottat kiterítették, s amelynek alakja a mai szent Mihály lovára emlékeztetett. Rajta feküdt a halott a szegényeknél fekete, a gazdagoknál biborszinü szemfedővel leterítve.

Forrás: Pallas Nagylexikon