Lednic

kisközség Trencsén vármegye puchói j.-ban, (1891) 718 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. A község felett emelkedő szaggatott, bizarr sziklákon láthatók L. várának romjai. A vár hazánk legmerészebben épített várai közé tartozik; egy függélyesen emelkedő csipkézett sziklafal körül épült olyformán, hogy a sziklafal maga képezte az épületek hátfalát, melyre a tető s a boltozatok közvetlenül ránehezedtek; a vár egyik részéből a sziklafal tulsó részébe való átjárás csak a sziklafalon át vágott alagút által vált lehetségessé s a sziklafal élébe vágott sziklalépcső vezetett a vár legfelső részébe. A ma megmaradt omladékok még világosan engedik felismerni a vár eredeti építkezési módját. L. eredetileg rablólovagok vára volt; 1400 körül Bielek de Kornicz birta, ki a rablólovagok legveszélyesbike volt. Halála után vejére, Podmanini Balázsra szállt, kinek unokái János és Ráfael valóságos rablóbarlanggá változtatták L. várát; ezért 1542. az országgyülés elé idéztettek, de büntetésük elől szökésnek indultak. Utóbb kegyelmet kapván, birtokaikat újra elfoglalták. Magtalan haláluk után L.-et Telekessy Imre, Ferdinánd lovassági vezére nyerte királyi adományképen; unokája Telkessy Mihály ismét rablókalandokra adván magát, Bittse alatt elfogatott s kivégeztetett. 1601. Dobó Ferenc vette meg L. birtokát 104 000 frton, után a Balassa s Forhách birták, majd Lorándffy Zsuzsánna révén a II. Rákóczi Ferenc tulajdonába került. Ekkor L. vára élénk szerepet játszott, mignem Heister tábornok elfoglalta s felgyujtotta. Az elpusztult vár ezután a Matyasovszkyék birtokába került, majd Aspermont gróf s Erdődy Mária grófné birta s ma Skrbenszky Fülöp báró tulajdona. V. ö. Pecháry Adolf, Kalauz a Vág völgyében (Budapest 1888); Lovcsányi Alajos. A Vág és vidéke (u. o. 1881).

Forrás: Pallas Nagylexikon