Légcsövesek

(állat, tracheata), a szárazföldi ízeltlábuak (rovarok, pókok, százlábuak), melyeknek lélekző szerveik légcsövekből állanak. A légcsövek faalakulag elágazó hengeres csövek, amelyek az állat felületén szabad nyilással - légzőlyukkal, stigma - nyilnak. Faluk rugalmas és olyan, mintha valami fonállal volna köröskörül spiralisan csavarva. A főágak mellékágakra, ezek ismét folytonosan finomabb és finomabb ágakra elágazva az egyes szervekbe behatolva, azokat mintegy össze-vissza hálózzák és a levegőt igy az egész testben mindenhova eljuttatják. A légzőlyukak száma, nagysága, valamint a légcsövek elágazása és főágainak száma az egyes alakok szerint változik. A vizben élő rovaroknál a légcsövek nem légzőlyukkal veszik eredetöket, hanem a test köztakarójából keletkező egyes lemezkékkel, melyekben azután a tracheák igen finoman ágaznak el és igy e szervek mintegy a kopoltyuk módjára működnek és azért légcsőkopoltyuknak (tracheobranchia) neveztetnek. Hasonlóan külön módosulatát teszik a pókoknál előforduló tüdőzacskók is.

Forrás: Pallas Nagylexikon