Legelőerdő

Új erdőalak a hazai speciális viszonyokra alkalmazva, melyben a gazdálkodás főcélja a legeltetés minél kiterjedtebb használata, s melyben a fák nem annyira a fatermés kedvéért, mint az erdő- vagy legelőtalaj termőképességének megóvása céljából terjesztetnek. A legeltetés gyakorolhatása a fáknak bizonyos mértékig való gyér állását feltételezi s ez adja meg a tulajdonképeni sajátosságát. Ez a mérték változik a termőtalaj minősége s az erdőterületek fekvése szerint. A záródás általában 0,3 és 07 között váltakozik. L.-nek berendezhető ugy a szálerdő, mint a sarjerdő, különösen ennek «botoló» alakja. Szabályos korfokozattal ellátott szálerdőt (vágásfordulója 80-210 év lehet) ugy rendezünk be, hogy a következő 10 évi vágásterületet elő-, az utolsó 20-30 évi vágásterületeket pedig utótilalom alá helyezzük a felújulás sikere érdekében s az erdő többi részében a legeltetést megengedjük. Az évi vágásterület évenkint kihasználás alá kerül, ugyanakkor jön helyébe a legeltethető területből előtilalom alá s ugyanakkora terület szabadul fel az utótilalom alól. A legeltethető terület tehát évről évre ugyanakkora marad s az egész erdőterületnek mintegy 2/3-3/4 részét teszi ki. Ezen a területen azonban a fák sűrü állása lehetetlenné teszi a legeltetést, illetve a fűnövést, ki kell tehát azt annyira gyéríteni, hogy a fő megnőhessen már, de a talaj árnyék hiányában még ki ne száradhasson, el ne szegényedhessék. A gyérítés mértékét a helyi viszonyok állapítják meg. Az utótilalom alól évenkint kiszabaduló területen is azonnal foganatosítani kell a megritkítást. Szabálytalan szálerdők átalakítása már nehezebben megy, rendesen már átmeneti vágásfordulót kell alkalmazni. A botoló sarjerdőt ugy alakítjuk át, hogy a terület 1/4 vagy 1/5 részét 5 v. 10 évre tilalom alá helyezve felújítjuk, a másik 3/4 v. 4/5 részben pedig szabadon legeltetünk. L. berendezésére alkalmas fanemek szálerdőben: tölgy, akác, gyertyán, juhar, szil, gesztenye, dió, kőris, éger, vörös-, erdei-, feketefenyő. Sarjerdőben: nyár, fűz, kőris. V. ö. Erdészeti Lapok 1888. évi IV. füzet.

Forrás: Pallas Nagylexikon