Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
légkörAtmoszféra: A Földet körülvevő vastag gázburok. Sűrűsége és tömege jóval kisebb a Föld többi szféráinak sűrűségénél és tömegénél, térfogata azonban nagyobb, rnint az egész Földé. A légkör felső határát 3000 krn-ben állapították meg. A földi életre, valamint az időjárás és az éghajlat alakulására az 1000 km feletti ritka légkörnek nincs lényeges hatása. A közismert légköri jelenségek (sarki fény, meteorok felvillanása, rádióhullárnok visszaverődése) ebben a rétegben játszódnak le. Az évtizedek óta folyó meteorográf- és rádiószonda-felszállások, a meteorológiai rakéták és mesterséges holdak segítségével végzett kísérletek alapján alsó, középső és felső légkört különböztetünk meg. A Föld felszínétől 30 km magasságig terjedő alsó légkört két részre osztjuk: a troposzférára és a sztratoszférára. A troposzféra a légkör alsó, legsűrűbb, az élet számára legfontosabb réteget képezi, amely a légkör egész tömegének 80%-a és a Föld felszínétől átlagban 12 km magasságig terjed. Ebben a rétegben játszódik le a felhő- és csapadékképződés. A troposzféra hőmérséklete függőleges irányban 100 m-enként 0,56 °C-kal csökken. A függőleges irányú légrnozgásokat a Föld felszíne és a troposzféra magasabb rétegei közötti hőmérsékletkülönbség indítja meg és tartja fenn. Ez a légmozgás erősen átkeveri az egész troposzférát. A vízszintes irányú légmozgást - a szelet - a Föld felszínén uralkodó légnyomáskülönbségek idézik elő. Az alsó sztratoszféra v. réteges öv 20 km vastagságú. Alsó 10 km-ében a hőmérséklet nem csökken tovább, hanem -50 és -80 °C között váltakozik. Az egyenletes hőmérsékleteloszlás miatt az alsó sztratoszférában hiányoznak a felszálló légmozgások. Annál erőteljesebbek a nyugat-keleti irányú, a Földet a 25-30. szélességi körök feleti körüljáró szelek, az ún. futó áramok, amelyeknek sebessége 300--350 km/óra (83-97 m/sec). A modern utasszállító repülőgépek, ha kedvező számukra a szél iránya, berepülnek ezekbe a futó áramokba és ezzel sebességüket 200-300 km/órával (55-83 m/sec-mal) növelik. 30 km-től kezdve kb. 60 km-ig a hőmérséklet emelkedni kezd és megközelíti a 0 +10 °C-os értéket. Ezt az övet felső sztratoszférának nevezik. Régebben ózonoszférának hívták, azért, mert ebben az övben a háromatomos oxigén, az ózon nagyon feldúsul. Az ózonoszféra nagymértékben elnyeli a Napból jövő sugarakat. Ez a sugárelnyelés okozza e réteg felmelegedését. A légkör 60-105 km közötti szakaszát nevezzük középső légkörnek, mezoszférának. Erre az újbóli erőteljes hőmérsékletcsökkenés a jellemző. A 105 km-től 1000 km-ig terjedő felső légkört nevezzük termoszférának. E réteg onnan kapta nevét, hogy hőmérséklete rohamosan emelkedik, 110 km-en +70 °C. efelett pedig 2000-3000 °C. Ebben a magasságban a levegő anyagi összetétele lassan már változik, de még mindig a nitrogén és az oxigén az uralkodó gáz, azzal az eltéréssel, hogy az oxigén és a nitrogén nem molekulák, hanem atomok formájában van jelen. A levegő még elég sűrű ahhoz, hogy a becsapódó meteorok a 105-120 km-es rétegben izzásba jöjjenek. A termoszférában több ionizált réteg van, ezt a részt ionoszférának is nevezik. Az ionizált rétegekről a rádióhullámok visszaverődnek, ez teszi lehetővé a tőlünk nagy távolságra levő adások vételét is. A felső légkörben keletkezik a sarki fény. A légkört alkotó levegő gázelegy, de kis mennyiségben cseppfolyós és szilárd alkotórészei is vannak. Alkotóelemeit három nagy csoportba oszthatjuk: alapgázok, vendéggázok, szennyeződések. Alapgázok a nitrogén és az oxigén, amely a levegő tömegének megközelítoen 99%-át adja. Az alapgázok csoportjába tartoznak még a hidrogén és a nemesgázok (argon, neon, kripton, radon, xenon, hélium). A vendéggázok (vízgőz, szén-dioxid, ózon) mindenhol megtalálhatók, de mennyiségük változó. Az előző két csoportba nem tartozó szilárd, cseppfolyós és légnemű halmazállapotú részecskék a szennyeződések. Mennyiségük helytől és időtől függően nagyon változik. A földi eredetűek általában por, hamu, korom, sókristályok, virágporszemek, baktériumok; a kozmikus eredetű anyagok a bolygóközi térben levő gázból, finom porból v. a légkörbe jutó meteorok anyagából származnak. A fizikában nyomásegység, általában az atmoszféra kifejezést használják rá. Fizikai atmoszféra (atm): 760 mm magas, 0 °C hőmérsékletű higanyoszlop nyomása normál értékű, 760 Torr (101325 Pa) gravitációs gyorsulás esetén. Technikai atmoszféra (at): 1 ai = 1 kp/cm2 (98066,5 Pa). A földi légkörben a tenger szintjén átlagosan 1 atm a levegő sztatikai nyomása. Szerkesztette: Lapoda Multimédia KapcsolódásMaradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|
Magyar
Angol
Német