Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
légkör ambience
légkör atmosphere
légkör flavor
légkör flavour
légkör sky
légköri meteoric
légköri beh... weathering
légköri zav... bump
légköri zav... statics
légköri zav... strays

Magyar Magyar Német Német
légkör & at... Atmosphäre ...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

légkör

Atmoszféra: A Földet körülvevő vastag gázburok. Sűrűsége és tömege jóval kisebb a Föld többi szféráinak sűrűségénél és tömegénél, térfogata azonban nagyobb, rnint az egész Földé. A légkör felső határát 3000 krn-ben állapították meg. A földi életre, valamint az időjárás és az éghajlat alakulására az 1000 km feletti ritka légkörnek nincs lényeges hatása. A közismert légköri jelenségek (sarki fény, meteorok felvillanása, rádióhullárnok visszaverődése) ebben a rétegben játszódnak le. Az évtizedek óta folyó meteorográf- és rádiószonda-felszállások, a meteorológiai rakéták és mesterséges holdak segítségével végzett kísérletek alapján alsó, középső és felső légkört különböztetünk meg.


A Föld felszínétől 30 km magasságig terjedő alsó légkört két részre osztjuk: a troposzférára és a sztratoszférára. A troposzféra a légkör alsó, legsűrűbb, az élet számára legfontosabb réteget képezi, amely a légkör egész tömegének 80%-a és a Föld felszínétől átlagban 12 km magasságig terjed. Ebben a rétegben játszódik le a felhő- és csapadékképződés. A troposzféra hőmérséklete függőleges irányban 100 m-enként 0,56 °C-kal csökken. A függőleges irányú légrnozgásokat a Föld felszíne és a troposzféra magasabb rétegei közötti hőmérsékletkülönbség indítja meg és tartja fenn. Ez a légmozgás erősen átkeveri az egész troposzférát. A vízszintes irányú légmozgást - a szelet - a Föld felszínén uralkodó légnyomáskülönbségek idézik elő. Az alsó sztratoszféra v. réteges öv 20 km vastagságú. Alsó 10 km-ében a hőmérséklet nem csökken tovább, hanem -50 és -80 °C között váltakozik. Az egyenletes hőmérsékleteloszlás miatt az alsó sztratoszférában hiányoznak a felszálló légmozgások. Annál erőteljesebbek a nyugat-keleti irányú, a Földet a 25-30. szélességi körök feleti körüljáró szelek, az ún. futó áramok, amelyeknek sebessége 300--350 km/óra (83-97 m/sec). A modern utasszállító repülőgépek, ha kedvező számukra a szél iránya, berepülnek ezekbe a futó áramokba és ezzel sebességüket 200-300 km/órával (55-83 m/sec-mal) növelik. 30 km-től kezdve kb. 60 km-ig a hőmérséklet emelkedni kezd és megközelíti a 0 +10 °C-os értéket. Ezt az övet felső sztratoszférának nevezik. Régebben ózonoszférának hívták, azért, mert ebben az övben a háromatomos oxigén, az ózon nagyon feldúsul. Az ózonoszféra nagymértékben elnyeli a Napból jövő sugarakat. Ez a sugárelnyelés okozza e réteg felmelegedését.


A légkör 60-105 km közötti szakaszát nevezzük középső légkörnek, mezoszférának. Erre az újbóli erőteljes hőmérsékletcsökkenés a jellemző.


A 105 km-től 1000 km-ig terjedő felső légkört nevezzük termoszférának. E réteg onnan kapta nevét, hogy hőmérséklete rohamosan emelkedik, 110 km-en +70 °C. efelett pedig 2000-3000 °C. Ebben a magasságban a levegő anyagi összetétele lassan már változik, de még mindig a nitrogén és az oxigén az uralkodó gáz, azzal az eltéréssel, hogy az oxigén és a nitrogén nem molekulák, hanem atomok formájában van jelen. A levegő még elég sűrű ahhoz, hogy a becsapódó meteorok a 105-120 km-es rétegben izzásba jöjjenek. A termoszférában több ionizált réteg van, ezt a részt ionoszférának is nevezik. Az ionizált rétegekről a rádióhullámok visszaverődnek, ez teszi lehetővé a tőlünk nagy távolságra levő adások vételét is. A felső légkörben keletkezik a sarki fény.


A légkört alkotó levegő gázelegy, de kis mennyiségben cseppfolyós és szilárd alkotórészei is vannak. Alkotóelemeit három nagy csoportba oszthatjuk: alapgázok, vendéggázok, szennyeződések. Alapgázok a nitrogén és az oxigén, amely a levegő tömegének megközelítoen 99%-át adja. Az alapgázok csoportjába tartoznak még a hidrogén és a nemesgázok (argon, neon, kripton, radon, xenon, hélium). A vendéggázok (vízgőz, szén-dioxid, ózon) mindenhol megtalálhatók, de mennyiségük változó. Az előző két csoportba nem tartozó szilárd, cseppfolyós és légnemű halmazállapotú részecskék a szennyeződések. Mennyiségük helytől és időtől függően nagyon változik. A földi eredetűek általában por, hamu, korom, sókristályok, virágporszemek, baktériumok; a kozmikus eredetű anyagok a bolygóközi térben levő gázból, finom porból v. a légkörbe jutó meteorok anyagából származnak.


A fizikában nyomásegység, általában az atmoszféra kifejezést használják rá. Fizikai atmoszféra (atm): 760 mm magas, 0 °C hőmérsékletű higanyoszlop nyomása normál értékű, 760 Torr (101325 Pa) gravitációs gyorsulás esetén. Technikai atmoszféra (at): 1 ai = 1 kp/cm2 (98066,5 Pa). A földi légkörben a tenger szintjén átlagosan 1 atm a levegő sztatikai nyomása.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is