Légköri instabilitás

A légköri instabilitásnak mindazon feltételek összességét nevezzük, amelyek befolyásolják a konvekció (lásd konvekció) kialakulási körülményeit, helyét, erősségét, a gátló tényezőket. A legköri instabilitás ismereténél az a legfontosabb, hogy tisztában legyünk a légkör vertikális hőmérsékleti illetve nedvességi rétegzettségével. A konvekciót elsősorban a környezet hőmérsékletének a magassággal történő változása (az ún. profil) befolyásolja, másodsorban pedig a nedvesség vertikális eloszlása játszik szerepet. Minél inkább hűl a levegő a magassággal (azaz minél nagyobb a vertikális hőmérsékleti gradiens abszolút értékben), annál kedvezőbbek a feltételek az erős, tartós konvekció kialakulásához. A feláramlást komolyan gátolhatja azonban, ha a hőmérséklet a magassággal növekszik, azaz inverzió áll fenn (lásd inverzió). Előfordulhat továbbá az az eset is, hogy a feláramlás magáról az inverziós rétegről indul, ekkor viszont máris labilis feltételekről beszélhetünk. Fontos tehát ismerni a feláramlás kiindulási helyét, magasságát is, ennek megfelelően beszélhetünk felszín közeli labilitásról, amikor is a felszínről induló konvekcióhoz szükséges kedvező feltételek fennállását vizsgáljuk, illetve magasszintű labilitásról, amikor a konvekció kiindulópontja a valamely magasabb légréteg, és a feltételek is a magasabb szintek termikus (hőmérsékleti illetve nedvesség) tulajdonságaiból állnak elő. Utóbbi esetben emelt konvekcióról beszélünk (lásd még emelt konvekció).
A nedvesség ismerete a bekeveredés figyelembevételénél fontos. A konvekció során az emelkedő légelembe szükségszerűen bekeveredik a környezet többnyire telítetlen levegője, ami párolgást és ennek következményeként hűlést idéz elő a légelemben. Az ekkor fellépő negatív felhajtóerő miatt csökken a feláramlás erőssége. Minél nagyobb tehát az egyes légrétegek nedvességtartalma, annál kevésbé gátolja ill. lassítja a bekeveredés a konvekciót.
A légköri instabilitásról általában a termodinamika diagramok (lásd termodinamikai diagram) segítségével kaphatunk képet, emellett különféle labilitási indexeket számolhatunk, amik általában a légköri profil illetve az egyedi légrész hőmérsékleti tulajdonságainak összevetéséből állnak elő. A legelterjedtebb labilitási indexek: CAPE (lásd CAPE), LI, Thomson, K-index,

Forrás: www.metnet.hu

Kapcsolódás

• termodinamikai diagram
• konvekció
• inverzió
• CAPE
• K-index