Legros

(ejtsd: lögró), 1. Alfonz, francia festő, szül. Dijonban 1837 máj. 8. Cambon és Lecoq de Boisbaudran tanítványa, hosszabb ideig utazott Spanyolországban, 1866. pedig Londonban telepedett le. Legsikerültebb festményei: a művész atyjának arcképe; Angelus; A fogadalmi kép (dijoni muzeum); Szt. István megköveztetése (avranchesi képtár); Imádkozó szerzetesek; A búcsujárás (liverpooli képtár); Spanyol kolostor; A tenger beszentelése; Keresztelő; Az üstfotlozó; Leányiskola. Rézkarcai: Szerzetes fáklyával; Szt. Ferenc halála; Carlyle Tamás képmása; A favágó; A pestisesek.

2. L. Péter, franca szobrász, szül. Párisban 1656., megh. Rómában 1719. A párisi akadémián tanult és egy domborművével, mely Noénak és családjának a bárkába beszállását ábrázolta, elnyervén az akadémia nagy díját, Rómába ment. Párisba visszatérve, a Tuileriák és a versaillesi kertek számára dolgozott, de csakhamar ismét Rómába ment. Művei kitünő technikájuak, de L. korának ízléséhez képest nem elég elevenek, modorosak. A legkitnőbbek: A vallás diadala, a római jezsuita-templom főoltárán; Gonzaga szt. Lajos megdicsőülését ábrázoló dombormű a Collegio Romanoban; Kostka Szaniszló a halálos ágyon; Szt. Domonkos szobra a római szt. Péter-templomban; Tamás és Bertalan apostolok szobrai a lateráni szt. János-templomban.

Forrás: Pallas Nagylexikon