Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
legyező fan
legyező ala... fan-tail
legyező ala... fan-tail
legyezős ga... fan-tail
legyezőszer... to fan out

Magyar Magyar Német Német
legyező Fächer (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Legyező

ősi időtől fogva a művelt és a műveletlen népeknél egyaránt elterjedt eszköz, mely hűsítés vagy tűz élesztése céljából légramlatot idézünk elő, rovarokat, különösen legyeket kergetünk, végül a nap sugarai ellen védekezünk. Legkezdetlegesebb alakja a tollból, szőrből, vagy növényi rostokból, s e félékből összekötözött és nyélhez erősített pemet, mely bozontos állati farkhoz hasonlít. Egyiptomi és persa festményeken olyanok is fordulnak elő, melyek lekunkorodó végü egy szál hosszu tollból állanak és melyek csakis a rovarok elleni védekezésre szolgáltak. A középkorban flabellum (l. o.) v. ripidion nevezetü L.-vel űzték el a legyeket az Úr asztalán levő kenyérről és borról. További kezdetleges alak a levél, mely p. a pálmalevél össze nem hajtható lapjából és annak szárából áll. A levélnek lapját szalma, kelme, v. papir helyettesítheti. Az ókori népeknél, s egyiptomiaknál a lotosz leveléből, nemkülönben virágából és a pálma leveléből készített L. általános volt. A görög és római nők részint ilyen, részint tollakból készült L.-t használtak. A khinaiak és a japániak régi időtől fogva festett papirból készítik levélalaku L.-iket, a papirt gyakran bambusznádból való bordákra feszítik. A kerékalaku L. körben kifeszített selyemből vagy pergamentből, vagy pedig sugarakként elrendezett tollakból, s eféléből való. Ilyen a görögkeleti egyházban a szeráf fejéből kinövő hat szárny (hexapterigenes). Minthogy a kelmét, hogy kerek alakot öltsön, hajtékokba kellett szedni, a kerekalakuból keletkezett az összehajtható L. Theodolinda longobard királynénak (Kr. u. VI. sz.) összehajtható L.-je volt. A középkorban leginkább tollakból készített, levélalaku, össze nem hajtható L. dívott. Az összehajtható L. Európában a XVI. sz.-ban khinai hatás alatt vált általánosabbá; keskeny és vékony küllőik elefántcsontból, teknősbékából, szaruból vagy fából van. A XVII. sz.-tól kezdve Európa művelt népei rendkivüli fényt űznek a L.-vel, nemcsak drága anyagból állítják elő, arannyal áttört művü díszítményekkel, sőt remek festészeti ábrázolásokkal díszítik; vannak olyanok is, melyeket üveg alatt őriznek és soha nem használják. A fényűzési L.-k készítése manapság Párisnak ugyszólván kiváltsága. Párisban ezer, az Oise megyében háromezer férfi és nő háziiparilag űzi a L. készítését. Az évenkint előállított L.-k értéke 10 millió frank, ebből az anyag értéke 2-3 millió; Franciaország évenkint 2 millió értéküt fogyaszt, 8 millió értékü a kivitel. Spanyolországban is foglalkoznak L.-készítéssel; a termelés egy részét Dél-Amerika és Havanna fogyasztja. Olaszországban a helyi fogyasztás számára készülnek L.-k. Bécsben szép fejlettséget ért el e használati tárgy előállítása. Az európai országok azonban a munkabér magasságánál fogva nem birnak versenyezni a khinai és japáni termékek olcsóságával.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is