Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lehmann... ----

Magyar Magyar Német Német
Lehmann... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lehmann

1. Gottfried, porosz származásu osztrák kapitány, a Castelli dragonyosok egy osztályával őrizte az 1701 tavaszány Bécs-Ujhelybe zárt II. Rákóczi Ferencet, kinek fogságát mindenképen könnyítette, sőt nov. 7. ruhát cserélvén vele, meg is szöktette, miért I. Lipót kivégeztette.

2. L. Gyula, német kémikus, szül. Drezdában 1825 jul. 4., megh. u. o. 1894 jan. 12. előbb gimnáziumi tanár volt, majd Widlitzben kisérleti telepet alapított, hogy a kémiát a földmivelésre alkalmazza, s 1868. a proskaui akadémia tanára lett. Azután kinevezték a müncheni központi kisérleti állomás főnökévé, majd (1872) az ottani műszaki főiskola tanárává is. L. sok tanulmányt irt a növények termeléséről s az állatok tenyésztéséről; különösen fontos az az eljárása, mellyel a rozslitsztből teljesen jó kenyeret készített. Élete végső éveiben főleg a tej vizsgálatával foglakozott.

3. L. Henrik, francia festő, született Kielben 1814 ápr. 14., megh. Párisban 1882 márc. 30. Párisban Ingresnek volt tanítványa, 1837-38. Münchenben élt, az után egy ideig Olaszországban tartózkodott. 1837. Lajos Fülöp király megbizásából a versaillesi képtár számára megfestette az Erős Róbert halálát ábrázoló képet. Kiváló függő képei: A halász (Goethe ilyen címü költeménye nyomán, 1837, carcassonnei muzeum); A forrás leányai, Mariuccia (1842); Prometheus (1851, Luxembourg-muzeum Párisban); Sára megérkezése Tóbiás szüleinél (1866); számos képmás. Akadémikus jellegük mellett is legjelesebbek monumentális, dekorativ képei, melyeket a Luxembourg-palota tróntermében és a párisi igazságügyi palotában festett festményei a st. merryi Szentlélek-kápolában, a Krisztus ostorozását ábrázoló oltárkép a boulognei szt. Miklós-templomban, a Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép a st.-louis-enl"tlei templomban.

4. L. János György, német kartografus, szül. Johannismühlében 1765 máj. 11., megh. Drezdában 1811 szept. 6. Miután (1784) erőszakkal katonának fogták, a hadi iskolában kiváló mérnökké és topografussá képezte ki magát, s 1794. kilépett a katonai szolgálatból. Ezután térképek rajzolásával foglalkozott; majd 1807. mint kapitány részt vett Danzig ostromában. Térképei közül nevezetesebb: Varsó és Drezda városok tervrajzai, s ez utóbbinak környéke. A róla elnevezett térképrajzolási módszert, mely az árnyékolás sötétségével tünteti föl a talaj emelkedését, vagy lejtősségét, Darstellung einer neuen Theorie der Bezeichnung der schiefen Flächen im Grundriss, oder der Situationszeichnung der Berge (Lipcse 1799) c. művében tette közzé. Fő munkája: Anweisung zum richtigen Erkennen u. genauen Abbilden der Erd-Oberfläche (Drezda 1812).

5. L. Lilli, operaénekesnő, szül. Würzburgban 1848 nov. 24. Prágában lépett a szinapdra, majd Danzigban, Lipcsében énekelt s 1870. a berlini udvari szinház tagja lett; 1886. Amerikába ment, hol Kalisch Pál tenorista neje lett. Nevét főleg bayreuthi szereplése és számos vendégföllépte (Bécsben, Londonban, Budapesten stb.) tette ismeretessé. Huga:

6. L. Mária, szintén operaénekesnő, szül. Hamburgban, 1851 máj. 15. Lipcsében énekelt először, aztán a hamburgi, kölni, majd a prágai szinházhoz szerződött; 1881 óta a bécsi csász. udv. operaház tagja.

7. L. Miksa, német történetiró, szül. Berlinben 1845 máj. 19. 1863-67. Königsbergben és Bonnban, majd Berlinben tanult. 1867. szülővárosában gimnáziumi tanárrá lett; 1875. levéltárnok a titkos állami levéltárban és egyúttal átvette a Sybel-féle Historische Zeitschrift címü folyóirat szerkesztését, melytől azonban 1893. visszavonult. 1879. a történelem tanára lett a berlini katonai akadémián. A porosz tudományos akadémia 1887. tagjává választván, L. mint a történelem rendes tanára a marburgi egyetemre kapott meghivást. L. azon történetirók közé tartozik, kiknél a porosz nemzeti irány leginkább kidomborodik, s e tekintetben méltó tanítványa mesterének, Sybelnek és Treitschkének. Ismeretesebb művei a következők: Knesebeck und Schön. Beiträge zur Geschichte der Freiheitskriege (Lipcse 1875); Stein, Scharhorst u. Schön. Eine Schutzschrift (Berlin 1877); Preussen und die katolische Kirche seit 1640 (u. o. 1875-95, 6 köt., a Publicationen des preussischen Staatsarchivs egy része); Scharnhorst (u. o. 1886-1887, 2 kötet, az utóbbi pályanyertes mű). Legújabb munkájában: Friedrich der Grosse u. der Ursprung des 7-jährigen Krieges (Lipcse 1894) azt a nézetet kockáztatta, hogy maga II. Frigyes a háboru értelmi szerzője, hogy hódításait folytassa. Ez a könyv nagy feltünést keltett és számos polemiát idézett elő.

8. L. Péter Márton Orla, dán államférfiu, szül. Kopenhágában 1810 május 19., megh. u. o. 1870 szeptember 13. Jogot tanult s már 1836. egy felolvasát tartott, hogy honfitársai figyelmét Schleswigre irányítsa; egyúttal hevesen agitált egy szabadabb alkotmány érdekében, amiért 1842-ben három havi fogságra itélték. 1848 márciusában a kopenhágai nép leglekesebb vezére volt s az akkori minisztériumba is belépett, s annak lemondása után (1848 okt. 24.) Jütland helytartója lett. Még egyszer volt miniszter a Hall-kabinetben (1861), melynek lemondása után viszsavonulva élt Kopenhágában.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is