Leicester

(ejtsd: leszter), 1. grófság Angliában Nottingham, Lincoln, Ruthland, Northampton, Warwick, Stafford és Derby közt, 2071 km² területtel, (1891) 373 693 1 km²-re 180 lak. L. felülete halmos; a legmagasabb dombok ÉNy-on a Charnwood Hills, amelyekben a Bardon Hill 275 m.-nyi magasságot ér el. Nagyobb része a Trent vizkörnyékéhez tartozik; a Trentbe folyik a Soar a Wreakkel, az Anker, a Devon és a Mease; a Welland a Washba, az Avon a Severnbe ömlik. Csatornák: az Union, Great Union és az Ashbly de la Zouch. Ez utóbbitól Ny-ra és K-re van L. 3840 ha.-nyi szénmedencéje, amely évenként 11/2 millió t. szenet szolgáltat; ezenkivül bányásznak mészkövet és szép gránitot. Az enyhe éghajlatu esős grófságban a 191 780 ha.-nyi megművelt földből 128 600 ha. esik a rétekre. A fő mezőgazdasági termék a búza, azután a rozs és zab. Az állattenyésztés jelentékeny; a lovak (18 9009 kitünő hátas lovak; a szarvasmarhák (124 000) tejéből különösen Melton-Mowbray környékén kitünő sajtot készítenek; a juhok (263 400) igen finom gyapjut szolgáltatnak; végül ismeretesek a vadászkutyái is. A különféle iparágak közül a jelentékenyebbek: a harisnyakötés, a cipő- és csipkekészítés. A főváros L. A római invázió előtt lakói voltak a coritanok. A rómaiak idejében a Flavia Caesariensisnek volt része. A heptarchia alatt Merciához tartozott. - 2. L., az ugyanily nevü grófság fővárosa 43 km.-nyire Nottinghamtól, a Soar, L.-csatorna és vasút mellett, (1891) 142 051 lak., jelentékeny harisnyakötőgyárakkal, sapka-, kesztyü-, csipke-, cipő- és gummiáru készítéssel. L. Anglia egyik legrégibb városa, szabályos és széles utcákkal. Templomai közül jelentékenyebbek: a szt. Márton-, a Mária-, a Margit-templom, amely utóbbi azon apátság közelében épült, ahol Welseyt temették el. Régi erősségéből fennáll a nagy terem (Norman Hall) egy része. Világi épületei közül kiválóbbak a régi és új városház, a muzeum érdekes római régiségekkel, a Trinity-kórház (1331) és a Wyggesten-kórház (1513). 1868. Montfort Simon L.-i gróf emlékére egy szép tornyot emeltek. L. a rómaiak Ratae (Ratecorion) állomása és az angolszászok Leagacestere, a hatalmas L.-i grófok és a későbbi lancasteri hercegek székhelye. V. és VI. Henrik ide hivták össze a parlamentet. III. Richárd az egykori franciskánus kolostorba temettetett el. I. Károly 1645. rohammal vette be, de egy hónappal később ismét Fairfax hatalmába esett.

Forrás: Pallas Nagylexikon