Leiningen-Westerburg
1. Károly gróf, honvéd-tábornok, az aradi vértanuk egyike,
szül. Illenstädtben (Hessen) 1819 ápr. 11., kötéllel végezték ki Aradon 1849
okt. 6. Katonai nevelést nyert s korán katonai szolgálatba lépett s előbb a Don
Miguel 39. gyalogezredben szolgált, hol már 1841. hadnagy, később a 31.
sorezredhez ment át s 1844. már másodosztályu százados. Ez évben megnősült,
magyar nőt (Sissány Elizt) vevén feleségül s az idegen származásu gróf ekkor
lett honossá. A szabadságharc alatt a magyar hadseregbe állott, mig testvérei
osztrák katonai szolgálatban maradtak. L. Károlyt a magyar honvédelmi
minisztérium a 19. gyalogezred őrnagyává tett s seregével a szerb vidékre
rendelte. 1849. márc. ezredes és dandárparancsnok, jun.-ban hadtestparancsnokká
és tábornokká neveztetett ki. Részt vett 1849 jul. 11-iki komáromi s a jul.
17-iki váci (3-ik) csatában, hol Pöltenberggel egyesülve az oroszokat egész estig
föltartóztatta s a visszavonulást is ő fedezte. V. ö. Aradi vértanuk albuma;
Vasárnapi Ujság (1890. évf. 413, 486).
2. L. Keresztély Ferenc Vince gróf, az előbbinek nagybátyja,
osztrák tábornok, szül. Grazban 1812., megh. Krakóban 1856 okt. 1. Az osztrák
hadseregbe lépvén, 1848. gyalogsági ezredes lett. Puchner alatt részt vett az
erdélyi csatatéren a magyar szabadságharc leverésében s egymásután lett
vezérőrnagy és dandárparancsnok. Temesvár alatt kitüntette magát, mire
táborszernaggyá nevezték ki. 1850 óta a franfurti országgyülésen működött mint
osztrák megbizott. 1851. részt vett a drezdai konferencián, 1853. diplomáciai
megbizással Konstantinápolyba küldetett, 1855-ben krakói hadtestparancsnokká
nevezték ki.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|