Leiningen-Westerburg

1. Károly gróf, honvéd-tábornok, az aradi vértanuk egyike, szül. Illenstädtben (Hessen) 1819 ápr. 11., kötéllel végezték ki Aradon 1849 okt. 6. Katonai nevelést nyert s korán katonai szolgálatba lépett s előbb a Don Miguel 39. gyalogezredben szolgált, hol már 1841. hadnagy, később a 31. sorezredhez ment át s 1844. már másodosztályu százados. Ez évben megnősült, magyar nőt (Sissány Elizt) vevén feleségül s az idegen származásu gróf ekkor lett honossá. A szabadságharc alatt a magyar hadseregbe állott, mig testvérei osztrák katonai szolgálatban maradtak. L. Károlyt a magyar honvédelmi minisztérium a 19. gyalogezred őrnagyává tett s seregével a szerb vidékre rendelte. 1849. márc. ezredes és dandárparancsnok, jun.-ban hadtestparancsnokká és tábornokká neveztetett ki. Részt vett 1849 jul. 11-iki komáromi s a jul. 17-iki váci (3-ik) csatában, hol Pöltenberggel egyesülve az oroszokat egész estig föltartóztatta s a visszavonulást is ő fedezte. V. ö. Aradi vértanuk albuma; Vasárnapi Ujság (1890. évf. 413, 486).

2. L. Keresztély Ferenc Vince gróf, az előbbinek nagybátyja, osztrák tábornok, szül. Grazban 1812., megh. Krakóban 1856 okt. 1. Az osztrák hadseregbe lépvén, 1848. gyalogsági ezredes lett. Puchner alatt részt vett az erdélyi csatatéren a magyar szabadságharc leverésében s egymásután lett vezérőrnagy és dandárparancsnok. Temesvár alatt kitüntette magát, mire táborszernaggyá nevezték ki. 1850 óta a franfurti országgyülésen működött mint osztrák megbizott. 1851. részt vett a drezdai konferencián, 1853. diplomáciai megbizással Konstantinápolyba küldetett, 1855-ben krakói hadtestparancsnokká nevezték ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon