Leitner
Gottlieb Vilmos, magyar eredetü utazó és orientalista tudós,
szül. Budapesten 1840 okt. 14. Konstantinápolyban, Brusszában, Maltában és a
londoni King"s Collegeben tanult, hol 1859. az arab és török nyelvek tanára
lett. Később Lahorba (K.-India) ment, s itt számos iskolát (köztük a Punjab
University Colleget), irodalmi társaságot és könyvtárt alapított. Különösen
nagy jelentőségüek az 1866-70. tett utazásai, melyekben Kasmirt, Kis-Tibetet,
Ladakot, Dardisztant stb. fölkutatta s a szanszkrittal rokon dardu nyelveket
fölfedezte. Miután ezeket nagy fáradsággal megtanulta, kutatásai eredményét The
races and languages of Dardistan (Lahor 1867-71) c. művében tett közzé. Egy
szintén akkor fölfedezett néptörzs maradványaiban állítólag a Nagy Sándor
idejéből ott rekedt makedon telepítvényre ismert. Ekkor összegyüjtött ó-indiai
és kelet-ázsiai régiségeit, érmeit, szobrait és kéziratait kiállította (1873)
velük. L. a magy. tud. akadémia is kültagjának választotta, a lahori
kollégiumnak pedig (Workingban, London mellett) igazgatója volt. Egyéb művei:
Philosophical grammar of Arabic; The Sinin-i-Islam; The races of Turkey;
History of Dardistan, songs, legends etc; Graeco-budhistic discoveries; History
of indigenous education in the Panjab since annexation stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|