lélektan

pszichológia: az emberi pszichikummal foglalkozó tudomány, mely a lelki jelenségek kialakulását és fejlődését vizsgálja a környezettel való szoros kölcsönhatásban. A lelki jelenségek egyszerűbb formái (pl. az érzékelés) megtalálhatók már a magasabb rendű állatoknál, bonyolultabb formái azonban csak az emberi tudat kialakulásával jelennek meg. Az ember lelki élete az agy, az idegrendszer és az érzékszervek működésének összessége, mely meghatározott társ. feltételek között megy végbe. A lélektan kutatja a lelki jelenségek élettani alapjait, biológiai meghatározóit, működésének törvényszerűségeit, a társ. környezet meghatározó szerepét, valamint az emberi személység pszichikumának és öntudatának fejlődését. Kutatásainak jellegéből adódóan a lélektan kapcsolódik mind a természet-, mind pedig a társadalomtudományokhoz. A lélektan ágazatai: általános lélektan, fejlődéslélektan, gyermekpszichológia, gyógypedagógiai pszichológia, állatlélektan, katonai pszichológia, klinikai pszichológia, pedagógiai pszichológia, szociálpszichológia, művészetpszichológia, munkalélektan és sportpszichológia.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• jelenség
• fejlődés
• érzékelés
• tudat
• idegrendszer
• törvényszerűség
• személyiség
• képesség
• módszer
• általános lélektan
• fejlődéslélektan
• szociálpszichológia