Lelesz

1. L., nagyközség Heves vmegye pétervásári j.-ban, (1891) 1415 magyar lak. - 2. L., kisközség Zemplén vmegye bodrogközi j.-ban, (1895) 1981 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. A zempléni várhoz tartozott L. községet II. Béla király keresztatyjának. Boleszló váci püspöknek, ez meg a premontrei kanononrendnek ajándékozta- Katapán egri püspök ottan a rend részére már a XII. sz.-ban templomot és kolostort építtetett. III. Endre, minthogy meggyilkolt neje, Gertrud testének egy rész a L.-i kolostor templomában temettetett el, a kolostornak jelentékeny birtokot adott a rendtagok ellátására. A birtok más királyok és mágnások adományaival gyarapodott, Zemplén. Ung és Szabolcs vármegyékben 15 községre terjedvén ki. A királyi kegyúri jogot a kolostor fölött hosszu időn át magános urak is gyakorolták. A kolostor gazdag vagyona a patronus és más urak birtokvágyát felköltve, sok kellemetlenséget okozott a lónyai Ruke-, Palóczy-, Thurzó- és Rákóczi-családokkal, kik a rendnek egyik-másik birtokát kezökre kerítették. A Lónyaiak 1302. Szalókot foglalták el; Palóczy Mátyás és Imre 1403. a klastromot kirabolva, a szerzeteseket bántalmazva, Helmecet kerítették birtokukba, amelyet csak Lorántffy Zsuzsánna későbbi örökösétől, II. Rákóczi Ferenctől váltott ki 18 000 forinton Schöllinger prépost. Az egyes nemes kényurak garázdálkodása többször a prépostság létezését is végveszéllyel fenyegette. legelőször Imre király vette el javadalmát, de II. Endre azt 1214. visszaadta és azt Róbert Károly és Nagy Lajos királyaink megerősítették. A királyi adományok dacára nemcsak egyes birtokait, de magát a konventet is többször kezükre kerítették; 1403. a Palóczyak, 1442. a Csicseriek, majd a Dobók, Bebekek (György 1555.), Perényi Péter, aki nemcsak kirabolta a templomot, de azt csaknem rommá tette s az ott volt kanonokat megölette. A XVI. század végétől a XVII. század végéig a prépostságot egyik-másik püspök birta (Melegh Boldizsár csanádi 1573-80, Felekessy István 1622-33, Benkovich Ágoston váradi 1697-96). Schöllinger Ferenc perneki prépost a kolostorukból a Bocskay-, Bethlen-, Rákóczi-féle felkelések idejében is többször kizavart rendtagokat visszaállította régi birtokukba, miután Helmecet II. Rákóczi Ferenctől visszaváltotta, majd magát L.-t is visszaszerezte a rendnek Benkovich váradi püspöktől. A helyreállított káptalant I. Lipót király beleegyezésével előbb a boroszlói káptalannak, majd a lucei apátságnak adta át s azt ezentul II. Józsefnek a prépostságot 1787-ben feloszlató rendeletéig helyettes kormányzók igazgatták. 1802-ben a prépostságot I. Ferenc király helyreállította és azt a jászói prépostsággal egyesítette s a kettő ma is egyesítve van. A L.-i prépostság keletkezése óta országos hiteles hely volt, mint ilyen fontos országos és magánérdekek őre. Gazdag országos levéltára sok viszontagságon ment át. 1403. a Palóczyak feldúlták, sok oklevelet semmisítve meg. I. Ferdinánd király a levéltár biztosítása végett megengedte, hogy a kolostort fallal és sáncokkal vegyék körül és a levéltár szolgálatára mindig legalább öt papot kellett tartani, amiben azonban előbb Schwendi Lázár császári tábornok, aki a kolostor birtokainak egy részét elzálogosította, majd Bocskay és Bethlen, aki az okiratok kiállítását és hitelesítését világiakra bizták, akadályozták a rendet. Ilyen megszakítások után 1659-től a legújabb időig teljesítették a rend tagjai a közjegyzői tisztet. L. városának fejlődése szoros kapcsolatban állott a konventével és természetesen osztozott annak balsorsában is. Balázs és Péter prépostok (1342-47) Nagy Lajos királytól évenkinti 2 vásár tartására eszközöltek ki privilegiumot, 1405 körül Csicsery Miklós, a konvent akkori patronusa, a 3-ik vásárra szerzett jogot. Ugyanő alapította ott a szt. Lélekről címzett szegény- és kórházat.

Forrás: Pallas Nagylexikon