Lelkészválasztás

A hazai mindhárom protestáns egyházban a lelkészeket az illető gyülekezetek tagjai választják és pedig a legújabb időkben mindenik egyházban törvényesen megállapított módon. A reformátusok 1893. zsinatának főbb intézkedései ezek: Az egyházak a lelkészi fizetések mennyiségéhez képest 4 osztályba soroztatnak, ugyancsak a rendes és segédlelkészek is szolgálati idejük, illetőleg a papi vizsgálatokon nyert érdemjegyükre való tekintetből 4 osztályba soroztatnak. Az osztályzatok minden évben átvizsgáltatnak s a körülményekhez képest módosíttatnak. Az első osztályu lelkész minden egyházba, a harmadik csak a harmadik s az alantabb álló egyházakba megválasztható s igy tovább. Választói joga van az egyház minden önálló, apai v. gyámi hatalom alatt nem levő, 24 évet betöltött férfi tagjának, valamint az özvegy, férjetlen és vegyes házasságban élő nőknek, ha az előző évekről egyházi adójukat lefizették. Ha a gyülekezet választó tagjainak legalább kétharmadrésze egy ugyanazon jogosult egyént kivánja lelkészül, akkor ezen egyén megválasztottnak tekintetik, ellenkező esetben pályázat hirdettetik, s a jogosan pályázók közül abszolut szótöbbséggel választanak. Az evangelikus egyházban divatban van a próba-papolás is, tudniillik a gyülekezet óhajtására az illetők a választó egyházban megjelenhetnek, és maguk megismertetése végett egyházi beszédet tarthatnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon