Lelleg
(növ., Satice Tourn.), a forrtszirmu plumbagineák családjába
tartozó növény; fű vagy félcserje, virágzata füzéres v. fürtös, de féloldalu, virága
ötösragu, szemtermése hártyanemü egymagu. Mintegy 120 faja (hazánkban 5), majd
az egész földkerekség tengerparti v. szikes vidékein s Kelet pusztáin terem. A
St. Limonium L. levele vastag bőrnemű, fordított tojásdad v. hosszas, a tő
körül csoportosodik. Virágszála 30-45 cm. hosszu, pikkelyes, a tetején
ágasbogas; virága kékeslila. A tengerpart mellékén nő, a belföldön szikes mezőn
a hasonló St. Gmelini Willd. (sziki lapu) helyettesíti. Gyökerét Oroszországban
kermek néven cserzőnek használják, de az ilyen cserzőnek a nagyobb része az
orosz St. coriariából való. Hasmenés és vérzés ellen orvosság volt. A St.
Tatarica L. gyökere Szibériában és Tatár országban szintén cserzőnek és
festéknek használatos. Sok L.-fajt Európa D-i és K-i részéről, a Kanári-szigetekről
és Ázsia középrészéről mint kerti növényt ápolnak és mint szalmavirágot téli
bokrétába kötik. Ilyen a St. latifolia Sm. elliptikus v. hosszas elliptikus
levelekkel, a St. sinuata L. öblös levelekkel stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|