Lemberg

(Lwow, Leopolis, a régi magyaroknál Ilyvó), az ugyanily nevü kerületi kapitányságnak és Galiciának fővárosa, r. kat., rutén, görög egyesült és örmény kat. érsek székhelye, a Peltew-patak szűk völgyében. 278 m. magasban, vasutak mellett, (1890) 127 943 lak., lengyel, rutén, örmény, zsidó; utóbbi külön városrészben (ghetto) lakik, s az összes lakosságnak mintegy 1/3-át teszi; mintaképe a lengyel-zsidó tipusának. 32 km² területtel, 6 gép-, 2 gyufa-, 1 sztearingyertya-, 1 nafta-, 3 arak- és rosoglio- 1 cikoria- 2 csokoládé-, 2 albumin-, 1 bőr-, 3 zsalu-, 1 spódium-, 5 sörgyárral, 4 gőzmalommal, 5 gőzkenyérsütővel, 12 téglaégetővel, 4 vasöntővel, dugó-, kosár-, kötött árukészítéssel. L. maga kicsiny; 4 külvárosában (halicsi, lyczakowi, krakói és a zolkiewi) vannak a legszebb házak. A Ringen, a városnak 4 monumentális kúttal díszített legszebb terén van az 1828-37. épült városház 80 m. magas toronnyal és benne a városi iparmuzeum. A templomok közt a legjelentékenyebb a róm. kat. székesegyház szép freskókkal; az örmény székesegyház (a XV. századból) örmény-bizanci stilusban; a dominikánus-templom Dunin-Brokowska grófnőnek Thorwaldsentől eredő síremlékével és a görög egyesültek székesegyháza bazililka-stilusban egy magaslaton a György-téren. Ugyanitt van az 1877. befejezett műegyetem szép berendezéssel és nagy kémiai laboratoriummal. Egyéb kulturális intézetek; az egyetem (1892) 64 docenssel és 1283 hallgatóval, könyvtárral (85 000 kötet, 390 kézirat, 10 500 érem), gazdag természetrajzi gyüjteménnyel, botanikus kerttel, arckép- és régiséggyüjteménnyel; az egyetemet 1784. II. József császár alapította; 1805. beszüntették és 1816. újra megnyitották; 1848. pedig egészen leégett. A botanikus kert mellett van az országos erdészeti iskola; a városi parkkal szemben a tartománygyülés ülésező helye; az Ossolinski-utcában a lengyel irodalomra és történelemre nézve fontos Ossolinski-féle nemzeti intézet és a Szinház-utcában a Dzieduszycki-féle magánmuzeum galiciai tárgyak gyüjteményeivel. Jelentékenyebb épületek még a közkórház, a rokkantak háza, a szinház, a róm. katolikus érseki templom, a helytartóság és az országos bolondok háza stb. L.-et 1259. leo halicsi herceg alapította. 1340. Nagy Kázmér korában már Lengyelország egyik legkiválóbb városa volt. 1524. és 1672. a törökök ostromolták. 1705. XII. Károly elfoglalta és elpusztította. A XVII. sz. óta Vörös-Oroszországnak volt fővárosa. Lengyelország első felosztásakor erős katonai visszatorlást vont maga után; legrégibb erősségei is ebből a korból valók. V. ö. Papée F., Geschichte d. Stadt L. (1895).

Forrás: Pallas Nagylexikon