Lemnosz

(Limno, Limni, Sta Limene), sziget az Egei-tengerben, a Dardanellák D-i bejáratának közelében, az É. sz. 40o alatt. A szaggatott partu szigetbe a Paradiszii- és Mudroszi-ölbök mélyen benyulnak és a szigetet két részre osztják, amelyet egymással egy keskeny szoros köt össze. Hossza 34, legnagyobb szélessége 30 km., területe 477 km², lakóinak száma 22 000. L.-t 300-400 m. magas hegyek, egykori vulkánok takarják, amelyek közt ÉNy-on a Skopia (430 m.) a legmagasabb. E hegyeket egymástól lávamezők választják el. A vulkáni erő az ókorban még működött; a Mosychlos-domb és Chrysé-hegyfok a mi időszámításunk előtt sülyedt el a tengerben. L. igen kopár, de földje termékeny; szőllő, füge, zöldség, rozs és egyéb gabonanemüek a fő termékei; legelői mintegy 40 000 juhot táplálnak. Kiviteli cikke még a pecsétföld (Terra sigillata Lemnia), amelyet a Keleten orvosságul használnak. Jelenleg Imbrosszal és Szamotrakival együtt Dsezairi Bahri Szefid török kormányzóság egyik járását alkotja. Főhelye a Ny-i parton Kasztron, püspöki székhely 2000 lak. A görög mitologia Hephaistos lakóhelyévé tette; Miltiades Athén számára foglalta el. A IV. keresztes hadjárat koráig a görög császárságnak volt alkotó része; azután velenceiek és genovaiak versenyeztek birtokáért. A törökök 1475. sikertelenül ostromolták, de az 1478-iki békében elnyerték. 1656. a velenceiek visszafoglalják, de csak egy évre, azután ismét török kézre került.

Forrás: Pallas Nagylexikon