Lendl
Adolf, zoologus, szül. Orczyfalván (Temes) 1862 május 6. Alsóbb
és középfoku iskoláit Temesváron, felsőbb tanulmányait a budapesti egyetemen
végezte 1881., egy évvel később a kir. József-műegyetemen tanársegéd lett s e
minőségében 1895. bölcsészet-doktori és középiskolai tanári oklevelet nyert,
majd egy ideig mint helyettes tanár is működött és magántanári habilitációt
nyert. 1887. oda hagyta tanársegédi állását és egy évet külföldi tanulmányúton
töltött. 1889. a magyar nemzeti muzeum állattárához került segédőrnek, ahol az
állattani laboratoriumot vezette. 1893. lemondott muzeumi állásáról és
nyilvános zoologiai preparatoriumot és tanszerkészítő intézetet alapított
Budapesten, amely az első nagyobbszabásu ilyen intézet Magyarországon. Mint
zoologus leginkább araneologiával és biologiával foglalkozott; számos dolgozatot
irt, amelyek hazai és külföldi folyóiratokban, részint önállóan jelentek meg;
ilyenek: Hogy másznak a rovarok sima fölületen? (Rovartani Lapok, III. köt.); A
virágok és méhek (Méhészeti Lapok, 8. évf.); A virágok és a rovarok
(Természettudományi Közlöny, 19. köt.); Hypothese über die Entstehung von Soma-
und Propagazionszellen (Berlin 1889); A pókok szájrészei és táplálkozása
(Rovartani Lapok, 3. köt.); Adatok a pókok bonc- és fejlődéstanához (Akadémiai
matematikai és természettudományi Értekezések, 16. köt.); A pókok, különösen a
kerékhálós pókok természetes osztályozásának kisérlete (Akadémiai matematikai
és természettudományi Értekezések, 18. köt.); A magyarországi
Tetragnatha-félékről (Matematikai és Természettudományi Közlem. 22. köt.); A
Trochosa infernalis párzásáról és párzási szerveiről (Természetrajzi Füzetek,
11. köt.); Három magyarországi kevéssé ismert pókfajnak leirása (Term. Füzetek
13. köt.). V. ö. Daday J., A magyar állattani irodalom ismertetése (1881-91).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|