Lendl

Adolf, zoologus, szül. Orczyfalván (Temes) 1862 május 6. Alsóbb és középfoku iskoláit Temesváron, felsőbb tanulmányait a budapesti egyetemen végezte 1881., egy évvel később a kir. József-műegyetemen tanársegéd lett s e minőségében 1895. bölcsészet-doktori és középiskolai tanári oklevelet nyert, majd egy ideig mint helyettes tanár is működött és magántanári habilitációt nyert. 1887. oda hagyta tanársegédi állását és egy évet külföldi tanulmányúton töltött. 1889. a magyar nemzeti muzeum állattárához került segédőrnek, ahol az állattani laboratoriumot vezette. 1893. lemondott muzeumi állásáról és nyilvános zoologiai preparatoriumot és tanszerkészítő intézetet alapított Budapesten, amely az első nagyobbszabásu ilyen intézet Magyarországon. Mint zoologus leginkább araneologiával és biologiával foglalkozott; számos dolgozatot irt, amelyek hazai és külföldi folyóiratokban, részint önállóan jelentek meg; ilyenek: Hogy másznak a rovarok sima fölületen? (Rovartani Lapok, III. köt.); A virágok és méhek (Méhészeti Lapok, 8. évf.); A virágok és a rovarok (Természettudományi Közlöny, 19. köt.); Hypothese über die Entstehung von Soma- und Propagazionszellen (Berlin 1889); A pókok szájrészei és táplálkozása (Rovartani Lapok, 3. köt.); Adatok a pókok bonc- és fejlődéstanához (Akadémiai matematikai és természettudományi Értekezések, 16. köt.); A pókok, különösen a kerékhálós pókok természetes osztályozásának kisérlete (Akadémiai matematikai és természettudományi Értekezések, 18. köt.); A magyarországi Tetragnatha-félékről (Matematikai és Természettudományi Közlem. 22. köt.); A Trochosa infernalis párzásáról és párzási szerveiről (Természetrajzi Füzetek, 11. köt.); Három magyarországi kevéssé ismert pókfajnak leirása (Term. Füzetek 13. köt.). V. ö. Daday J., A magyar állattani irodalom ismertetése (1881-91).

Forrás: Pallas Nagylexikon