Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lendvay... ----

Magyar Magyar Német Német
Lendvay... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lendvay

1. Benő, orvos és szakbeli iró, szül. Komáromban 1830. ápr. 9. u. o. végezte középiskoláját és az első évi jogot pedig Győrött. 1848. beállott honvédnek s a szabadságharcot végig harcolta, mint hadnagy Komáromban kapitulált. 1849. az orvosi tudományokra adta magát, a négy első évet Budapesten, az ötödiket Bécsben végezte. 1855. az orvosdoktori és szülészeti oklevelet Pesten megszerezte, Kis-Zomboron (Torontál) mint uradalmi orvos telepedett le. 1866. Pozsonyba ment, hol mint magánorvos működött 1870-ig, midőn az akkoriban újonnan szervezett honvédcsapatot törzsorvossá neveztetett ki. 1872. Pozsony vármegye tiszti főorvosává választották, mely állásában azóta működik. 1874. a pozsonyi jogakadémián a törvényszéki orvostan magántanárrá, 1883. a pozsonyi törvényszék területén törvényszéki orvossá, 1885. szinte a pozsonyi jogakadémián a közigazgatási közegészségtan magántanára lett. Az 1864. alakult magyar orvosi könyvkiadó társulat megbizásából németből magyarra fordította Niemeyer belgyógyászatának első kötetét, Förster Kórboncolástanát, Meyer Villamosság alkalmazásáról irt tankönyvét, Braun Gyógyviztudományát, végre Gerhardt Hallgatódzás és kopogtatásról irt tankönyvét. Két önálló művet irt. Az egyik: A hülyeség Csallóközben (1886); a másik Huszonöt és Márkusfalva életéből, melyet az országos közegészségi egyesület 1893 és 1894-ben négy kiadásban adott ki.

2. L. Márton (id.), szinművész, született Nagy-Bányán (Szatmár) 1807 nov. 4., megh. Pesten 1858 jan. 29. Szülővárosának gimnáziumát látogatta, de csakhamar ellenállhatatlan vágy ragadta meg a szinészi pálya után, de (gyermekkori) kisérletei nem igen árulták el későbbi sikereit. Ekkor Szatmárra került iskolában. 1828. lépett föl először műkedvelők körében és oly tetszést aratott, hogy szakértő emberek komolyan ajánlották, hogy lépjen végleg a szinészi pályára. Sok küzdelem után sikerült nejével, a később szintén hirre vergődött Hivatal Anikóval (l. Latkóczyné) együtt Kassára jutnia, hol vándorszinészkedett mindaddig, mig Budára, majd ismét a pesti nemzeti szinpadhoz be nem jutott. Ezentul pályája diadalmenet volt egész kora haláláig. Szerepeinek java: Bánk bán, Fiesco, Don Caesar, Sir Patrik, de főleg Hamlet és Othello a közönség kedvencévé avatta, de nem sokáig élvezhette babérjait, mert 1854. a szinpadon összerogyott és több évi kínos vergődés után meghalt. Halála nagy részvéttel találkozott. A nemzeti szinház udvarán levő bronzemlékét 1859. közadakozásból emelték; Dunaiszky mintázta. V. ö. Szigligeti Ede, Magyar művészek életrajzai.

3. L. Márton, ifjabb, szinművész, született Kolozsvárt 1830 szept. 14., megh. Budapesten 1875 jul. 12. Mint ifju embert Kolozsvárról szülei Budapestre hozták tanulmányai folytatása végett 1844., de ő elragadtatva a szinészet iránti hajlam által, titokban Székesfehérvárra utazott s beállott vidéki szinésznek. Pályáját azonban nem folytathatta sokáig, mivel a szabadságharc napjaiban a honvédek közé állt s ott rövid idő alatt a századosságig vitte. A világosi fegyverletétel után ismét visszatért a szinészeti pályára. Eleinte a vidéki szinpadokon játszott, mig végre 1855. a nemzeti szinházhoz szerződtették. - Felesége Fáncsy Ilka. Fáncsy Lajosnak leánya, szül. Budapesten 1842. Ugyanott lépett először szinpadra 1859. Romeo és Juliában mint Julia, oly feltünő sikerrel, hogy rögtön szerződtették a nemzeti szinházhoz ifju drámai és vígjátéki szendeszerepekre. Játékát élénk temperamentum, előkelőség és meleg sziv jellemzi.

4. L. Sándor, hirlapiró, szül. Ungváron 1857 márc. 18. Középiskolai tanulmányait Ungváron és Kassán végezte, 1874. Budapestre került a tudományegyetemre, ahol bölcsészetet, utóbb jogot és nemzetgazdaságtant hallgatott. Mint egyetemi hallgató dolgozgatott már hirlapokba és Sacher-Masoch folyóirata számára Csiky Gergely, Ábrányi Kornél és Balázs Sándor több novelláját fordítottak németre. 1877. a Pester Journal belső dolgozótársa lett, a honnan 1878 végén a Pesti Napló közgazdasági rovatához szerződött. Hasonló minőségben működött 1893 végéig a Nemzet-nél. Azóta a Pénzügyi Hirlap címü pénzügyi lapot szerkeszti. A közgazdaság körébe vágó, jobbára pénzügyi cikkei a napi- és hetilapokban, egyes dolgozatai a Nemzetgazdasági Szemlé-ben jelentek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is