Lengyel érmek

a legrégibbek Nagy Károly dénárai után készültek, a következő éremsorozatok I. Boleszlótól (992-1025) I. Vencelig (1300-1305) ezüst dénárok és obulusok, ezek között egy hosszabb sorozat III. Mieszko korából (1183-1202) zsidó betüs feliratokkal, [ÁBRA] a. m. Msko krol polski. Ez időben Magyarországban is voltak zsidó pénzverők. Az első lengyel arany és széles garas I. Vencel alatt veretett, innen kezdve a L. a verőhelyeknek s a pénzverőknek siglákkal való feltüntetésével tünnek ki. Nagy Lajos mint lengyel király csak Lodoméria számára veretett külön érmeket: +MONETA RVSSIA; +LODOVICI. R. VNGARIA. Egyébként uralkodása alatt Lengyelországban a magyar pénz volt forgalomban. Lengyel- és Litvánországokon kivül saját pénzverése volt a XVI. sz.-ban Riga, Danzig, Elbing, Thorn városoknak. A XVI. és XVII. sz.-ban a lengyel ezüstpénzek (poltura, garas, 3-as, 6-os, 18-as garas) különösen Báthory István, III. Zsigmond, János Kázmér és Szobieszky János királyoktól Magyarországban rendes szabályozott forgalomban voltak s leletekben nagy mennyiségben fordulnak elő. Némely erdélyi éremfaj lengyel minták után veretett. A lengyel érmészet fő forrásai: Lelewel, Hutten-Czapski, Zagorski, Stronczynski, Bantke.

Forrás: Pallas Nagylexikon