Lengyelek
(lengy. polacy, egyes sz. polak), szláv eredetü nép, mely a
szlávság nyugati csoportjához tartozik; ÉK-en a litvánok, ÉNy-on és Ny-on a
németek, D-en a csehek és szlovákok, K-en pedig az oroszok veszik körül.
Legtöbben vannak Lengyel-Oroszországban (a népesség 15/16 része), a grodnói
kormányzóság Szokolka, Bjelosztok (egyenkin 3/4) és részben Bjelszk
kerületeiben; az osztrák-magyar monákiában: nyugati Galiciában és keleti
Sziléziában; Poroszországban; Felső-Sziléziában, Posen nagy részében és nyugati
meg keleti Poroszország egy részében. Ezeken kivül elszórva még másutt is
vannak L., különösen K- és ÉK-felé, ameddig Lengyelország azelőtt kiterjedt.
Igy p. Ausztriában: keleti Galiciában és Bukovinában; Oroszországban: Kovno,
Vilna, Grodno, Minszk, Vitebszk, Mohilev, Kijev, Podolia, Volhinia és részben
Kurföld kormányzóságokban. Ez utóbbiakban a L. az intelligens elemet képviselik
a többi szláv (kis- és fehér-orosz, litván stb.) néppel szemben, mig viszont
Sziléziában és keleti Poroszországban a földmivelőnép lengyel. Számos
lengyel-kolonia van É.- és D.-Amerikában; igen sok emigráns vagy száműzött
tartózkodik Oroszországban, Svájcban, Ausztriában, továbbá Francia-, Török- és
Angolországban stb. Számukat éppen ezért nehéz megállapítani; az 1880-82-iki
népszámlálás alapján 5% növekedést számítva, 1894. volt: Oroszországban
összesen 7 220 000; az osztr-magy. monárkiában összesen 3 081 000;
Németországban összesen 2 816 657, tehát ha még elszórtan kerek 2 milliót
számítunk, az egész világon körülbelül 15 millió lengyel él. Vallásukra nézve
van 12 561 000 római kat. (96%) és 550 000 nem kat. (4%); ezek közt: 446 000
evang., 68 000 gör. kat., 19 000 zsidó, 9000 mohamedán, 8000 gör. kel. Az
itteni számításba fölvett kasubok (l. o.) körülbelül 200 000, tulajdonképen
külön néptörzset képeznek. V. ö. Etnografiezno-statystyczny zarys liczebnosci
rozsiedlenia ludnosci polskiej (Varsó 1887).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|