Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Lengyelek... ----

Magyar Magyar Német Német
Lengyelek... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Lengyelek

(lengy. polacy, egyes sz. polak), szláv eredetü nép, mely a szlávság nyugati csoportjához tartozik; ÉK-en a litvánok, ÉNy-on és Ny-on a németek, D-en a csehek és szlovákok, K-en pedig az oroszok veszik körül. Legtöbben vannak Lengyel-Oroszországban (a népesség 15/16 része), a grodnói kormányzóság Szokolka, Bjelosztok (egyenkin 3/4) és részben Bjelszk kerületeiben; az osztrák-magyar monákiában: nyugati Galiciában és keleti Sziléziában; Poroszországban; Felső-Sziléziában, Posen nagy részében és nyugati meg keleti Poroszország egy részében. Ezeken kivül elszórva még másutt is vannak L., különösen K- és ÉK-felé, ameddig Lengyelország azelőtt kiterjedt. Igy p. Ausztriában: keleti Galiciában és Bukovinában; Oroszországban: Kovno, Vilna, Grodno, Minszk, Vitebszk, Mohilev, Kijev, Podolia, Volhinia és részben Kurföld kormányzóságokban. Ez utóbbiakban a L. az intelligens elemet képviselik a többi szláv (kis- és fehér-orosz, litván stb.) néppel szemben, mig viszont Sziléziában és keleti Poroszországban a földmivelőnép lengyel. Számos lengyel-kolonia van É.- és D.-Amerikában; igen sok emigráns vagy száműzött tartózkodik Oroszországban, Svájcban, Ausztriában, továbbá Francia-, Török- és Angolországban stb. Számukat éppen ezért nehéz megállapítani; az 1880-82-iki népszámlálás alapján 5% növekedést számítva, 1894. volt: Oroszországban összesen 7 220 000; az osztr-magy. monárkiában összesen 3 081 000; Németországban összesen 2 816 657, tehát ha még elszórtan kerek 2 milliót számítunk, az egész világon körülbelül 15 millió lengyel él. Vallásukra nézve van 12 561 000 római kat. (96%) és 550 000 nem kat. (4%); ezek közt: 446 000 evang., 68 000 gör. kat., 19 000 zsidó, 9000 mohamedán, 8000 gör. kel. Az itteni számításba fölvett kasubok (l. o.) körülbelül 200 000, tulajdonképen külön néptörzset képeznek. V. ö. Etnografiezno-statystyczny zarys liczebnosci rozsiedlenia ludnosci polskiej (Varsó 1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is