Lenyomat
általában minden ábrázolat, amelyet nyomással állítanak elő
s amely a nyomott tárgynak képét állítja elénk. megkülönböztetünk sík fölületü
L.-okat, p. a kő- és könyvnyomdászatban, rézmetszészetnél és relief L.-okat,
amelyek mélyítve v. kidomborítva vannak. Minthogy olyan tárgyakról, melyek nem
elég vékonyak, hogy formáik az ellentétes oldalon átverődjenek, csak negatív
képet lehet nyernünk, ezért ezeket legtöbbnyire csak matricákul vehetjük.
Folyós s később megkeményedő anyaggal töltjük tele, mely rögtön betölti a
tárgyak minden mélyedését s annak hű, bár fordított mását adja. Legjobb ilyen
anyag a vizzel higított gipsz, de használnak másokat is, különösen guttaperkát.
Falevelek L.-ait ugy nyerjük, hogy simára csiszolt, litográfiai kőre
egyenletesen réznyomó-festéket kenünk s a levelet sajtóval belényomjuk. Kis idő
mulva levesszük a levelet, a festékezett helyekre nedves papirost teszünk s a
rendes litográfiai eljárással nyomunk. - L. a geologiában, L. Kövületek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|