Leo

több bizanci (keletrómai) császár neve, kik közül ismertebbek:

1. L. (I.), másként indokolatlanul a Nagy, bizanci császár (457-473). Illiriában született 400 körül, a katonai pályára lépett, melyen a legmagasabb rangra emelkedett; elvégre Aspar segélyével császárrá lett. Belső uralma üdvösnek bizonyult, de háboruiban nem volt szerencséje és Genseich vandal királytól Afrikában nagy vereséget szenvedett. Ariadne leányát isauri Zeno hadvezérhez adta nőül,, e házasságból született unokáját pedig, Leót, utódává koronáztatta (573).

2. L. (II.), 474 febr. követte nagyatyát a trónon, de még ebben az évben (nov.) meghalt.

3. L. (III.), vagy az Isauriai, bizanci császár, (uralkodott 717-741.) született Germanikeiában (Kis-Ázsia) 675. és eleintén Konon-nak hivták. II. Anastasios az ázsiai hadsereg vezérévé tette, midőn pedig III. Theodosius 716. amazt megbuktatta, L. Theodorost taszította le a trónról és megkezdé uralkodását (717). Néhány hónappal koronáztatása után egy egész esztendőig az arabok ellen kellett Konstantinápolyt megvédelmeznie, mignem tőlük megszabadult. Több ellencsászárral is kellett harcolnia. A hadügy és a közigazgatás terén több üdvös reformot létesített, a képek tisztelete ellen irányuló rendeletével azonban maga ellen irányuló rendeletével azonban maga ellen ingerelte a papság, a barátok és az alsó nép haragját. Megh. 741 jun. 18. V. ö. Schenk, Kaiser L. III. (Halle 1880).

4. L. (IV.), a Kozár, bizanci császár (775-80). V. Konstantinos császár és egy kozár hercegnő fia, szül. 750., megh. 780 szept. 8. 775. követte atyját a trónon, de nemsokára lázongó testvéreivel gyült meg a baja, kiket kegyetlenül megbüntetett. Egyébiránt szelid uralmat vitt és a képek tiszteletének kérdésében türelmesebbnek mutatkozott atyjánál. 780 óta az arabokkal kellett küzdenie. Halála után tudós özvegye, Irene, kiskoru fiuk, VI. Konstantin nevében vitte egy ideig a kormányt.

5. L. (V.) az Örmény, bizanci császár, előbb I. Mihályt Rhangabe császár hadvezére, 813-820. pedig császár. Egészben véve uralkodott és a bolgárokat is megfékezte, mindazonáltal ellenfelei amorioni Mihály érdekében összeesküvést szőttek ellene, melynek L. áldozatul esett.

6. L. (VI.) másként a Bölcs (Philosophus), bizanci császár (886-912), I.: Bazilios császár fia, szül. 866 és 886 aug. 29. követte az atyját a trónon. Sokat kellett harcolnia bolgárok-, arabok- meg oroszokkal, kik ellen ugy védekezett, hogy egyik ellenségét a másik ellen izgatta. 893. L. császár a magyarokkal szövetkezett a bolgárok ellen, akiknek fejedelme, Simeon cár, fenyegette a görög-keleti birodalmat. L. követe, Niketas, ajándékokkal kedveskedett a magyaroknak és erre a magyar sereg, talán Liuntin (Árpád fiának) vezénylete alatt, átkelt görög hajókon az Al-Dunán és tűzzel-vassal pusztította a bolgár király országát. Három csatában is legyőzték a bolgár sereget és magát Simeont is ostrom alá fogták Mundraga hegyi várában. Azután a zsákmánnyal együtt visszatértek Etelközbe. (Utóbb a bolgárok boszut vettek ezekért a magyarokon.) 912. Oleg kijevi fejdelemmel kereskedelmi szerződést kötött. Belkormányát sok erőszakos tett emléke homályosítja el. Az ő megbizásából készült alkalmasint a nevéről elnevezett Taktika (l. Bölcs Leo), mely fontos kútfő a görög-keleti birodalom ellenségeit megismerteti. L.-nak tulajdonítják még a Konstantinápoly sorsára vonatkozó jóslatszerü mondásokat is (Oracula, kiadta Legrand, Les oracles de Léon le Sage, Páris 1875). V. ö. a keletrómai birodalomnál közzétett irodalmat.

Forrás: Pallas Nagylexikon