Leo

1. Africanus (Al-Haszab b. Muhammed Al-Vazzán), Granadából származó arab utazó és iró, 1492-től kezdve sok éven át beutazta Észak-Afrikát, a középső Afrika egy részét, Arábiát, Persiát, Sziriát, Örményországot és a Tatárságot. Mikor 1517-ben Egyiptomból Feszbe akart hajózni, Dserba szigete táján (Tripoliszban) tengeri rablók fogságába került, kik tudós foglyukat X. Leo pápának ajándékozták. Rómában a kereszténységre tért át és a Leo nevet vette fel. E lépése után felváltva élt Rómában és Bolognában, elsajátította a latin és olasz nyelvet és számos főpapot az arabra tanított. 1526 után halt meg. Az É.-afrikai iszlám ismeretére nézve nagy fontossággal bir Descriptio Africae címü munkája, mely az arab eredeti kéziratból olaszra fordítva legelőször Ramusio Raccolta c. gyüjteményében (Velence 1550, 1. köt.) jelent meg, később latin fordításban Florianus-tól (Antwerpen 1556, 2 köt., Lejda 1632), franciául Jean Temporal-tól (Antwerpen és Lyon 1556); németre Lorsbach fordította (Herborn 1805). Kevesebb értékkel bir L. egy másik arab munkája, melynek latin fordítását: Tractatus de vitis philosophorum arabum, Hottinger (Zürich 1664) adta ki.

2. L. Diakonus, bizanci történetiró, szül. Kaloëben, Kis-Ázsiában 930. Konstantinápolyba jött, hol az udvarnál kapott állást. Utóbb II. Basiliosnak udvari papja lett és a bolgárok ellen viselt háborukban is megmaradt ura oldalán. Krónikája a keletrómai birodalom történetét foglalja magában 959-től kezdve 975-ig. (Kiadta Bekker a görög irók bonni kiadásában és Hase a párisi kiadásban.)

3. L.Grammaticus, bizanci történetiró, 1013. egy világkrónikát fejezett be, melyet 948-ig vezetett s melyben a 836. évnél először tesz említést a magyarokról, kiket ungereknek, hunoknak és turkoknak is nevez. Sokat kölcsönzött Georgius Monachus könyvéből. Kronográfiájának legjobb kiadása a bizanci irók gyüjteményében (Bonn 1842) van, hol a 266-269. lapon irja le a görög-magyar-bolgár háborut. V. ö. Putzig E., L: G. (Byzantinische Zeitschr. III. köt., 1894).

4. L. Hebraeus, l. Abravanel.

Forrás: Pallas Nagylexikon